Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - EPILÓGUSOK - Konrad Sutarski: Új, közös hagyomány
a föld alá szorított Szolidaritással, illetve az egyházzal, a hatalmon lévő LEMP számottevő reformszárnyának (melyhez Jaruzelski elnök is tartozott) kialakulásáról pedig csupán az 1989-es strukturális változások előtti utolsó korszakban beszélhetünk, addig Magyarországon a változások mozgatóerejét - a viszonylag gyenge társadalmi támogatottság miatt - egyformán adta mindhárom fentebb fölsorolt áramlat, méghozzá úgy, hogy-a „hivatalos” Magyarország viszonylagos sikereit az egyik legalapvetőbb érvként használta fól Gorbacsov köre a peresztrojka Szovjetunióbeli bevezetéséhez. ÖSSZEFONÓDÁS A Lengyelország és Magyarország történelmében mutatkozó fenti eltérések ellenére hangsúlyozni kell - különösen az adott keretek ismeretében - az egyidejűleg meglévő, hallatlanul erős összefonódásokat. Az 1956-ban intellektuálisan fölszabadult Lengyelország a magyarok számára egészen a hetvenes évek elejéig egyfajta világra táruló ablakot jelentett (talán még inkább, mint a Vajdaság, amely az egész magyarság számára a szellemi élet másik, analóg központja volt). A lengyelországi - vonattal, vagy az akkor népszerű autóstoppal tett - utazások a magyar utazóknak gyakran intellektuális élményt is jelentettek, sokan nemegyszer csak azért indultak el Lengyelországba, hogy ilyen élményeket szerezzenek. Amellett, hogy ott a leggyakrabban őszinte, spontán testvéri rokonszenv megnyilvánulásaival találkoztak, egyúttal Magyarországon akkor tiltott kulturális jelenségeket is megismerhettek. Hiszen akkortájt élte virágkorát a lengyel filmiskola, melyet olyan, ma már klasszikus művek fémjeleztek, mint A. Wajda Hamu és gyémántja, Kawalerovicz Máter Johannája, Műnk Kancsal szerencséje. Ekkoriban működtek nemzetközi elismerést aratva a diákklubokból, értelmiségi fiatalok köreiből kinőtt alternatív színházi együttesek: Grotowski színháza, a krakkói „Piwnica pod Baranami” (= a Kosokhoz Címzett Pince), Tomaszewski pantomimje. Feltűnést keltett műveivel Rózewicz, Mrozek, Bialoszewski, reneszánszát élte Witkacy művészete. Nagy sikereket aratott a lengyel jazz (Komeda), igen gazdag változatosságot mutatott a képzőművészet (Potwo- rowski, Wróblewski, a varsói Görbe Kör csoport, Kantor), mely a világ összes, Magyarországon még a hetvenes évek közepén is üldözött „izmusát” felölelte. Hasonlóan termékeny volt a lengyel filozófia (Kolakowski), szociológia, közgazdaságtan (Lange), mely utóbbinak része volt a magyar gazdasági reformok bevezetésének előkészítésében (jóllehet, ez utóbbi példa pikantériájához tartozik az, hogy Nyers Rezső Lange-nak azokat a gazdasági stratégiára vonatkozó elképzeléseit használta föl, amelyeket Gomulka elvetett). Fontos volt az egyetemek viszonylagos nagy szellemi szabadsága is. És mindezek az eredmények az európai, a nyugati kultúrával és tudománnyal tartott kapcsolatokat is tükrözték. A folyadékok kiegyenlítődése a közlekedőedényekben a hetvenes években következett be, amikor a gazdasági nehézségekkel küszködő Lengyelország elvesztette korábbi kultúrateremtő lendületének egy részét. Ugyanakkor Magyarország, ahol (a többi kommunista országhoz képest) egyfajta gazdasági prosperitás kezdődött, egyre szélesebbre tárta a korábban bezárt kapukat. Ennek következtében az addig eléggé egyoldalú intellektuális kapcsolat nor490
