Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 3-4. szám - TÖRTÉNÉSZ SZEMMEL - Pierre Mauer: Tito és a magyar forradalom

biztos, hogy Tito ezt a veszélyt a büntetés jelének tekintette, és nagyon ko­molyan vette ezt a veszélyt. Ez nem azt jelenti, hogy itt Tito ismét hibát követett el. Hány kilométer van Budapest és Belgrád között? Körülbelül 300 kilométerre van a két főváros. A jugoszláv marsallnak sok oka volt arra, hogy ne bízzon Hruscsovban, annak ellenére, hogy 1955-56 folyamán a két állam, majd a két párt megállapodásokat írt alá. Hruscsov reformizmusa még nagyon enyhe volt, gyenge volt, a XX. kongresszus ellenére is. A sztá­linista vezetők voltak hatalmon minden kelet-európai országban, a szovjet vezetésen belül pedig harc folyt a hatalomért a különböző irányzatok között, és nem volt semmi grancia arra, hogy Hruscsov nyeri meg ezt a küzdelmet. A történelem végül megmutatta, hogy Hruscsov reformizmusa nagyon bizonytalan volt, kockázatos és bizonytalan, így tehát nem lehetett benne bízni. Ez megmagyarázza, hogy miért változtatott irányt olyan sokszor Tito, miért voltak olyan ellentmondásosak a cselekedetei. Miután elmúlt a szovjet beavatkozás veszélye, Tito már kritikusabb álláspontra helyezkedett Moszk­vával kapcsolatban. Láttuk ezt a pulai beszédében. Tito fő hibája 1956-ban véleményem szerint az volt, hogy nem tudott megszabadulni attól a gondolkodásmódtól, ami egyébként rá végig jellemző volt. Tito 1948-ban szörnyű tapasztalatokat szerzett, és ezt a gondolkodást megtartotta magának, és nem tudott változtatni rajta az 56-os események láttán. Bár ezt a két krízist nem lehet összehasonlítani sem. ’48 egyébként fordulópont volt a szocializmus történetében, ez főképp Jugoszlávia esetében igaz, de ezzel ellentétben az 56-os trauma sokkal nagobb fordulatot hozott. Ennek ma látjuk az eredményét, erről rendeztük a szemináriumot. Tehát a kommunista mozgalom egész koncepciója került veszélybe, s talán ez a ma­gyarázata annak, hogy az elhidegülés rövid időszaka után logikusan kereste a kapcsolatot a szovjet vezetéssel, Hruscsowal, mint ahogy már a kolléga, Prizsa úr mutatta, az 53-as, 55-ös évek reformizmusa kudarcra volt ítélve. t 384

Next

/
Oldalképek
Tartalom