Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - SZÍVHANGOK - Adam Wazyk: Qui tacent clamant (vers)
ADAM WAZYK Qui Tacent Clamant Veletek voltam aznap, mikor a Bem szobornál magyar és lengyel zászlók alatt ujjongtatok. Nem tudom, közületek ki él még és ki holt már, midőn elnémult minden, csupán a tűz ropog. A nagy kavarodásban, Déry, te kerestél aggódva telefonon: bajom nem esett-e? s hallottam a hangod még a Parlamentnél, mint utolsó kiáltást az éterbe veszve. Mi, lelkiismerete a történelemnek hallgatunk - államérdek ez a néma beszéd... Hol a felkelők hamván keserű füst terjeng, a végső mítosz összedőlt. De Bem emléke ép. (1956) (Lengyelből fordította: Gömöri György) 349
/
