Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - EGY '56-OS "HISTÓRIÁS ÉNEK" - Herbert Egon: A sopronkőhidai fegyház balladája (vers)
HERBERT EGON A sopronkőhidai fegyház balladája Ezerkilencszázötvenhat október. A gyászos hírű Sopronkőhidán A szövőből a zárkára kergetve Diderg’ temérdek nagyidős zsivány. Zsivány?... Nono! A háromezer rabnak Több mint fele volt nagyidős kulák. Feketén ölt, gabonát vermelt, ezért Nyolc-tíz év jár, s nem füstölt szalonnák. o Az őszi égen furcsa szelek fújnak. A rabajkakon halk suttogás kél, Az őrizők is össze-össze bújnak Kósza híreket hoz felénk a szél. A réseken szivárognak a hírek, A rabsereg a zárkájában ül, Már indulnak a vad tervezgetések És forr a düh kérlelhetetlenül. Eltelt két nap és három hosszú éjjel S a következő szép nap reggelén Vöröscsillagtól megfosztottan járkált Az összes szürke őriző legény. Az őr, ki eddig ha ballábbal kelt fel S már reggelire rabokat zabáit, Most szürke arccal tétovázva sétál, Három napja, hogy nem is ordibált. 319
