Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 3-4. szám - A MAGYAR '56 LENGYEL SZEMMEL - KÉT EGYKORÚ TUDÓSÍTÁS - Tischler János: Az 1956-os magyar forradalom a lengyel sajtóban
között érkeztek meg ezek a tudósítók Budapestre, mivel minden közlekedési összeköttetés szünetelt Magyarországgal, csak egyetlen módon juthattak el oda, a lengyel segélyeket szállító repülőgépekkel. Mindegyikük, kivétel nélkül, így érkezett a magyar fővárosba. A harmadik rész a „magyar testvérek megsegítéséért” folytatott akció, tudósítások a véradásról, a pénz-, gyógyszer- és élelmiszeradományokról. Ami a forradalom alatti PAP-tudósításokat illeti, az a véleményem, hogy azok egészében nem különböznek a nyugati hírügynökségek jelentéseitől. Az első napokban az MTI jelentései alapján állítják össze a szűkös saját anyagot. Ezekben fordul elő „az ellenforradalmi erők által szított zavargások” kifejezés. Már ekkor is nehéz volt az események menetét követni, nem csoda tehát, hogy a PAP az MTI-től vesz át anyagot. Ezek tartalma Gerő távozása és a harc kibontakozása után gyökeresen megváltozik, szó sincs „reakciós elemek összeesküvéséről”. Mivel a magyarországi két hét alatt a harcok, az általános sztrájk, a vasút- és telefonösszeköttetések hiánya miatt időnként rémhírek vagy téves információk jelentek meg, amelyeket ellenőrizni sem lehetett, ezeknek a híreknek a leközlése, majd aznap vagy másnap a cáfolata, nem csak a PAP sajátja. A lengyel hírügynökség ugyanúgy átvesz híreket a •Reutertől vagy a France Presse-tői, mint néhány cikkrészletet a Szabad Népből vagy a Borbahól. Érdekes, hogy más szocialista országok újságjaiból egyet sem. Vidéken a helyzet összetettebb volt, és az információk hiánya miatt kaotikusnak tűnt. Megfigyelhető, hogy a lengyel beszámolók igyekeznek szélesebb képet adni, nemcsak a párt- és kormányközleményekről adnak hírt. Viszont említést sem tesznek sem a Rádió ostromáról, sem a Köztársaság téri, valamint a Parlament előtt október 25-én lezajlott eseményekről. A hangnemben bizonyos keményedés fedezhető fel november elején. Egymás mellett szerepelnek a tökéletes politikai káoszról, a kommunisták meggyilkolásáról szóló sorok a helyzet normalizálódásáról, a közlekedés helyreállításáról, a munka újrafelvételéről tudósító mondatokkal. Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből, és az ország semlegességének kihirdetését a lehető legtömörebben intézik el. Összefoglalásképpen elmondható, hogy az adott körülmények és feltételek között a PAP igyekezett jórészt objektivitásra törekedni, és ez a tendencia 1956 végéig megmaradt, élesen elütve más szocialista országok hírügynökségeitől. A lapok október 24-25-én számolnak be először a magyar eseményekről, az első szerkesztőségi kommentárok 27-28-a folyamán jelennek meg, a kiküldött tudósítók helyszíni beszámolói valamivel később. A jegyzetek a szűkszavú hírekből igyekeznek megrajzolni az események menetét, és a felkelés kitörésének okait. Az általános megítélést jól példázza a Trybuna Ludu október 28-i cikke. Először is kifejezik fájdalmukat a tragikus vérontásért, a magyar főváros pusztulásáért. Azután arra keres magyarázatot, miért lépett fel az egész magyar nép egységesen az ország vezetése ellen, miért ragadott fegyvert. Habár az eseményekhez felelőtlen, reakciós elemek is csatlakoztak, azok menetéről nem ők határoztak. Cáfolja azt a feltevést, hogy a magyar nép mozgalma a külföldi ügynökségek aknamunkája lett volna, és ez az egész egyszerűen ellenforradalom. A magyar tragédia okait a letűnt sztálini rendszer elhajlásaiban, gonosztetteiben és hibáiban látja, abban, hogy a magyar pártvezetés, Gerővel az élen ugyanazokat a sztálinista módszereket alkalmazta, mint ko247
