Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 1. szám - Kertész Ákos: Díszbemutató - avagy a régi sláger még egyszer bevált (Kacagtató rémdráma két részben)

Nagy elvtárs szeme villan. Szünet. Majd nagy lélegzettel nejiikészül. NAGY Na idefigyelj, Bónyai elvtárs, fi­gyeljenek ide az elvtársak! Amikor a Párt kiadta a jelszót, hogy ARCCAL A TERMELÉS FELÉ, odafonn azt ja­vasolták, hogy tizenöt státuszt ve­gyünk el a színháztól, hogy legalább tizenöt épkézláb embert irányítsunk innen a termelésbe; a bányák, a gép­állomások, az öntödék, a nagy építke­zések igénylik a szorgos munkáskeze­ket... BÓNYAI (sötéten) Értem... NAGY (nyájasan) Nem érted, Bónyai elvtárs. BÓNYAI De értem, Nagy elvtárs, hol­napra meglesz a szereposztás is. NAGY Én akkor fölálltam, és vállalva a tévedés kockázatát, (emelt hangon) mondom: VÁLLALVA A TÉVEDÉS KOCKÁZATÁT, azt mondtam, hogy a színház dolgozói a szocialista kultúra odaadó munkásai, és nem biztos, hogy a termelőmunkában ugyanolyan jól helytállnának, mint a kultúra front­ján. De lehet, hogy mégis tévedtem... BÓNYAI (határozottan) Nem tévedtél, Nagy elvtárs. NAGY (kedélyesen) Steiner elvtárs, te nem szolgálsz ki egy névtelen párt­munkást, aki még éjjel fél tizenegykor is dolgozik? STEINER Itt áll a konyakja. Már rég kitöltöttem. NAGY (iszik) Igazgató elvtárs, gyere, beszélgessünk még egy kicsit... Karjánál fogva előrehúzza Bányait és fái- alá járkálnak a színpad előterében. A többiek a háttérből némán kísérik őket a tekintetükkel, mintha egy teniszmérkőzés nézőit látnánk valamely lassított filmen. Mi tudunk róla, hogy te negyvenötös párttag vagy, lelkes és fejlődőképes elvtárs, de azt is tudjuk, miért hívnak itt a színházban Aszpirinnak... BÓNYAI Micsodának?! Hát én erről még... én nem is hallottam... NAGY Mi tudjuk. Téged Bayemak hív­tak eredetileg. BÓNYAI Hát egy magyar színész sváb névvel... NAGY De te nem a Bónyai, hanem a Bónyai-Bayer nevet használtad a fel- szabadulás előtt. BÓNYAI Mert a kettős név, ugye, egy színésznek mégis... NAGY Te büszke voltál arra, hogy né­met származású vagy. BÓNYAI Én?! Esküszöm, soha! Ez rá­galom! NAGY Tudjuk. Kérkedtél vele. És a ba­ranyai sváb rokonságoddal is. BÓNYAI Nincsenek is rokonaim Bara­nyában. NAGY Tudjuk. Mint Volksbundistákat kitelepítettük őket. Most Nyugat-Né- metországban tolják az imperialisták szekerét. BÓNYAI De én öt éve egyetlen sort SG. ^ NAGY Ezt is tudjuk. MI MINDENT TUDUNK. Amíg valaki jól dolgozik, mi nem bolygatjuk a múltat. De nem felejtjük el. (a társulat felé fordul) Elv­társak! Erre a bemutatóra Kemény elvtárs is nagy súlyt helyez. És ha si­ker lesz, márpedig az kell hogy legyen, TOMBÓLÓ SIKER, elvtársak, akkor minden lesz. Beruházás, fizetéseme­lés, prémium, magas állami kitünte­tés, jutalomüdülés, lakáskiutalás... hisz ismerjük Kemény elvtársat. A Színház sikere az egész Város, sőt az egész Megye érdeke, mert a Szín­ház sikere beragyogja majd az egész Várost. Győzelem a kultúra frontján, győzelem a termelés frontján is, és egy győzelem a termelés frontján újabb pofon az imperialistáknak! Jó mun­kát! Harag Matyinak pedig azt üze­nem, holnap keressen meg az irodám­ban, neki ott mosom meg a fejét. Nagy el, dermedt csönd, betámolyog Ha­rag. A társulat nézi őt, ő a társulatot. Szünet. BÓNYAI Hallottad? HARAG_ (fásultan) Hallottam. CSENGŐDI BÖBÉ (Steinerhez ijedten és segítséget kérőn) Béla, maga mit mond? (Steiner ingerülten legyint, hogy hallgasson, Bányait figyeli.) BÓNYAI Holnap bemész hozzá, és megmondod, hogy nincs darab, és nem is lesz. Jelented, hogy hónapok óta itt lebzselsz a színházban, piálsz, mint a 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom