Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Büky László: Makkai Ádám: Jupiter szeme
tése: „A »tökéletlen edénytől« a »repedt fazékig«[,], avagy mikor van a szöveg igazán készen? (Gondolatok az írás és a műfordítás »anaszémikus« mibenlétéről).” E dolgozatában Makkai így határozza meg az anaszémiát: „[..Jegy adott szöveg újra írása az eredeti nyelven; az eredeti szöveg újra írása más nyelveken, illetve annak »szériális fordítása«; kommentár avagy kommentárok sorozatai...], az »azonos téma« vagy »azonos tartalom« különféle nyelveken való újra megjelenítése a zenei variációkra emlékeztető módon minden új változat révén valami újat nyújt mind magának az írónak, mind olvasóinak” (53). A költő - mint írja - angol, francia, kínai, magyar, német, latin, ógörög és orosz keresztbefordításaiból válogatott a kötetbe. A szöveggel - Barthes: Szöveggel - való küzdelem jele és eredménye ezeknek a verseknek a csoportja. A magyar műfordítás-irodalom és -elmélet a kérdéskört már számos irányból meg-meg- közelítette az Ómagyar Máriasiralomtól Weöres Sándor Barbál daláig, vö. Albert Sándor, Az ekvivalencia mint műfordításelméleti kategória. Szeged, 1988. - Kandidátusi értekezés, MTA Kézirattár. Mindenesetre ennyire módszeres és ugyanakkor költői kísérletet e tárgyban bizonyára csupán Makkai Ádám mondhat magáénak. - A különböző nyelvű átfordításoknak - hadd maradjak az előbbi képi kifejezésemnél - ruházatából itt is elénk villan - sőt: tárul - az ok és okozat, az, ami a költői és emberi lelket a gondolat, a tartalom (meg a referencia) fontosságára késztette, kényszerítette, és az, ami a következmény: J...]a fejünket tömték/...] Lenin és Sztálin hosszú fekete csúszós mondat-masszáival a budapesti egyetem kötelező marxista szemináriumain. Mint mondottam kereket oldottam s mostanság az angol nyelvészet amerikai professzora vagyok Chicagóban, az Illinois-i állami egyetemen” (75) Az értelmetlenné és tisztátalanná vált szöveg, az „Antantínusz”: acsúszónondat-masz- szák - talán nem kell prózába oldanom a versszövet szomorú fényű csillámait -, mert ott a „TRANSLATIVUS”: mostanság / az angol nyelvészet amerikai professzora vagyok. A vers - Az erő és a hatalom - egyébként Majakovszkij emlékének van ajánlva, „aki igazat beszélt ifjú korában, - és amikor öngyilkos lett” (i. h.). Némi egybevethetöséget mutasson az orosz nyelvű idevágó részlet: Kük h CKÜ3ÜJI, h yőexaji u menepb h aMepuKOHCKuü npocpeccop aHZAUüacoü cpuAOAozuu e ynueepcumeme uimama Maauhoüc e zopode Huküzo. A gyűjtemény többi ciklusát is elemezhetném az eddigi (bevált?) mintára. A Magyaros címen közreadott verseket, a Métámorphöseön carmina című csoportot, A panasz joga címűeket, A múzsa dicsérete sorozatot, talán még az Erotika Xl-ig számozott versét is, és így tovább. Az olvasóhoz is, a költőhöz is méltatlan volna ezt tennem, és ered1065
