Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés II.
larban burungary „előre” és „kelet” (uo. 65, 74). Varaé'ant és Balangart már többen azonosították egymással (Marquart, J.: Streifzüge i. m. 16-7., Artamonov, M. I.: i. m. 208 Novosel’cev, A. P.: i. m. 26., Pletneva, S. A.: Xazary. Moskva 1976. 27.), forrásaink nem hogy kizárnák, inkább támogatják ezt az azonosítást. Egy déli orientációjú égtájmeghatározásban a burunga.ru (vagy már burungar!) a déli égtájat jelöli, a blngr és brng’r feljegyzések minden további nélkül olvashatók burungar(u) formában. Ajjirn g-hangértékkel is olvasható, s a blngr névnek van Bidungur változata (Baladhuri, ed. de Goeje 259). Ha mindegyik etimológiának meg is van a maga sajátos problematikája, a jelentéstani összefüggés világossá teszi, hogy e nevek, köztük a Balangar: Burungar név is egész egyszerűen délen lévő, délen fekvő helyet jelölnek. A Barangar=Balangar nevet Zeki Validi Tógán a mongol barangar Jobbszámy” jelentésű szóval kísérelte meg értelmezni (Zeki Validi Tógán: i. m. 191. kk), mint azonban Ligeti L. rámutatott, egy ilyen magyarázat csak a mongol nyelvtörténet teljes ignorálása árán lehetséges (Ligeti L.: MNy 72: 19., vö. Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 224). A Balangar=Burungar népnév, városnév és folyónév is egyszerre (Gadlo, A. V.: i. m. 96, 120-1, 123. kk., Magomedov, M. G.: i. m. 50., Golden. P. B.: Khazar Studies i. m. 221-2. stb.) ez pedig könnyebben magyarázható egy általánosabb értelmű „déli” jelentés esetében. Egyebekben, Kazária lakóitól egyáltalán nem volt idegen az égtájak szerinti földrajzi megnevezések használata. Ilyen név a főváros, Sarígsín neve, de ilyen a Don folyó melletti Sarkéi, arab nevén al-Bayda’ is. Ez utóbbit ugyan általánosan Sarígsínnal szokták azonosítani (Artamonov, M. I.: i. m. 388., Pletneva, S. A.: Ot koéevij k gorodam. M. 1967. 46., Xazary i. m. 49., Marquart, J.: WZKM XII. 1898. 194., Németh Gy.: HonfKial. 208., HonfKial.2 168, 444. j, Gombocz Z.: Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. NytudÉrt. 24. Bp. 1960. 23), ennek azonban legfeljebb annyi alapja lenen, hogy mindkét név szintjeiül, az egyik azonban a fehér, a másik a sárga. Al-Bayda’ helyéről azonban egyáltalán nem tudunk semmit (Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 238., vö. Czeglédy K.: MNy 48: 81). Egyetlen adatunk szerint kétszáz farsaxra lenne Balangartól (Tabari, ed. de Goeje 2668), ez a majdnem 1200 km a Poltavától Simbirskig (Uljanovsk) húzható félköríves vonalat fedné le, ez pedig messze a kazár kaganátus határain kívül van (Pletneva, S. A.: Ot koéevij i. m. 50. kép). Vagyis Tabari adata alkalmatlan al- Bayda’ helyének meghatározására, legfeljebb annak bizonyítékaként idézhetjük, hogy igen messze volt a Sulak partján lévő Balangar=Burungartól. Van viszont ide vonatkozó más adatunk is. Amikor al-Bayda’ először szerepel a forrásokban, Marwan 737- 738-as kazárok elleni hadjáratának leírásában, akkor az arabok a szlávok folyója (nahr as-Saqaliba) mentén vonulnak északra (Dunlop, D. M.: i. m. 81. kk, Zeki Validi Tógán, A.: i. m. 295. kk). A szlávok folyója, a nahr as-Saqaliba azonban szerepel ibn Hordädbeh- nél is (BGA VI. ed. de Goeje 154), s itt kétségkívül a Don folyóval azonosítható (Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 230), mint ahogy Marwan hadjáratánál is a Don lesz a szlávok folyója (Novosel’cev, A. P.: i. m. 30). E vonatkozásban nem követhetők Tógán erőfeszítései, aki a folyót a Volgával, a szlávokat pedig a bolgárokkal kísérli meg azonosítani (Zeki Validi Tógán, A.: i. m. 295. kk), mert a VIII. század első felében a későbbi volgai bolgárok még valahol délen (a kazár kaganátuson belül) éltek. A Don folyó miatt kézenfekvő viszont al-Bayda’ azonosítása a kaganátus legjelentősebb nyugati központjával, Sarkellel. Erre az azonosításra már annak idején Kmoskó gondolt (Kmoskó M.: Araber und Chasaren. KCsA I. 1921-1925. 284, l.j), amit Czeglédy azzal utasít el, hogy a sarkeli erőd a IX. században épült, al-Bayda’ pedig Marwan hadjárata idején a kagán rezidenciája volt (Czeglédy K.: MNy 48: 82), ez pedig csak a Volga mentén lehetne. Forrásaink azonban csak a kagán tartózkodási helyeként jelölik meg al-Bayda’-t, ilyenből pedig a nomád államalakulatokban több is volt, emiatt nem kell a későbbi fővárosra gondolnunk. Az indokolatlan al-Bayda’ -Sarígsín azonosítás egyébként oda vezetett, hogy némelyek még a következetes olvasató nevet is Sarígsínra javították 1036
