Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Lászlóffy Csaba: Jelenések - Hölderlin hazatérése (vers)
olvasol és én a versből kihallom hogy sehogy sem jut célhoz már a férfi szerető híján sejtjei nem üdvözölnek rémképeivel elébe áll a nyűgös koravénség a meredek parton az ösvény hova visz és a lebarnult asszonyok csípője a lassú kaptatón kinek ringatja álmait? égi hangok zúdulnak alá a hegyekből az Isten megfoghatatlan a homokóra szíve meghasadt - s a sívó pillanatok por-rezzenések cipődben amint átlépsz majd a szakadékok fölött mint fogak közt húsfancsikák előbb a rothadás míg lelked buborékét ki nem adod „csak jel vagyunk s mögötte semmi” múlt éji szólamunk még belezeng a fénybe - mely emlék már: szederjesül (1992. V. 31.) 999
/
