Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
nemzetség trencsényi ágával szoros kapcsolatot tartott (Karácsonyi János: i. m. I. 300, 302). Emlékezzünk csak arra, hogy Anonymus éppen a Csákokat emeli ki gestájában, ez az erdélyi püspök családi kapcsolatai miatt nehezen lenne elképzelhető, még akkor is, ha a korszak pártharcaiban, de inkább később, sok minden elképzelhető. Másrészt valószínűtlen, hogy az erdélyi püspök éppen Erdélyt hagyná ki szinte teljesen a Gestából. Ennek legfeljebb az lehetne a magyarázata, hogy ezzel akarná szerzőségéről elterelni a figyelmet. De ennyire? Hiszen erdélyi helyismerete nemcsak 1970-ben kezdődő püspökségéhez köthető, már korábban, mint István ifjabb király alkancellár- jánák meg kellett ismernie e vidék minden zegét-zugát, s ezen ismereteinek számtalan részletét értékesíthette volna honfoglalás-történetében. Mégis különös, hogy nem tette. Egyébként azokban az oklevelekben, amelyeknek kiállításában Monoszló Péter résztvett, semmi olyan kifejezést nem találunk, amely a Gesta nyelvével kapcsolatba lenne hozható, pedig a Gesta előszeretettel használja az okleveles kifejezéseket. Nem igen van tehát más választásunk, mint lemondani arról, hogy Monoszló Péter erdélyi püspök volt a Gesta szerzője. A XIII. század hetvenes éveinek harmadik főpapja, akinek neve P-vel kezdődik, Pál veszprémi püspök. Abiztonsággal rávonatkozó adatok szerint 1256. november 6-án már pozsonyi prépost (RegArp. 1109). Mint pozsonyi prépost lesz IV. Béla alkancelláija, első ízben egy 1259. május 17-én kiállított oklevélben jelenik meg ebben a tisztségében (RegArp. 1212., Fejérpataky László: A királyi kancellária i. m. 107). 1260. augusztus 15-én még pozsonyi prépostként szerepel (RegArp. 1240), de még ugyanebben az évben, december 7-én már fehérvári választott prépost (RegArp. 1249), igaz, e minőségében két 1259-re keltezett oklevélben is szerepel, ezeket Fejérpataky hibásnak gondolja (i. h.), Szentpétery szerint viszont csak később, amikor Pál már választott fehérvári prépost volt, állították ki őket (RegArp. 1225). Alkancellárként utoljára 1262. aug. 11-én találjuk (RegArp. 1290). Ezt követően veszprémi püspök, e címével oklevélben először 1263. december 17-én szerepel (RegArp. 1372). 1263. március 18. után királynéi kancellár is (Fejérpataky László: i. m. 113), ezt a tisztét Mária királyné haláláig, 1270-ig tölti be. 1263-ban összeállítja a veszprémi püspökségben lévő remeteközösségek - a későbbi pálosok - első szabályzatát (Gyöngyösi, Grogorius: Vitae fratrum eremitarum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae. ed. F. L. Hervay, Bp. 1988. 43—5), 1267-ben a királyi tanács tagja (RegArp. 1532, 1551). V. István uralkodása alatt némiképp háttérbe kerül, de csak látszólag, mert 1271-ben ő V. István Ottokárhoz küldött követe, s ezzel a pozsonyi béke egyik létrehozója (Fraknói, Guilelmus: Monumenta romana episcopatus Vesprimiensis I. Bp. 1896. XXVIII, XCIII, Pauler Gyula: A magyar nemzet története i. m. II. 290 kk). V. László trónra léptekor királyi kancellár lesz, az első egyenes adat erre a tisztségére 1272. nov. 15-éről származik (RegArp. 2314). 1273. március 1-jén azonban már Kán Miklós esztergomi választott érsek a kancellár (RegArp. 2351), akit azonban megfosztanak az érsekségtől, s június 7-től ismét Pál veszprémi püspököt találjuk a királyi kancellár tisztében, mint ilyen utoljára 1274. december 29-én szerepel (RegArp. 2567), ekkor meg is hal, mert egy 1275. január eleji oklevél Benedek esztergomi választott érseket nevezi kancellárnak (RegArp. 2588). A későbbi veszprémi püspök, Pál pozsonyi prépost korábbi életéről nincs biztos adatunk. Hajnal I. azonosnak tartana vele egy 1245-ben szereplő Pál királyi káplánt, pápai plébánost (Hajnal István: TV. Béla király kancelláriájáról. Bp. 1914. 14), az erről szóló oklevél azonban kései hamisítvány (RegArp. 801). Nem lehetetlen azonban, hogy az a Pál pap, aki 1237-ben Hahót-nembeliek birtokügyében intézkedik Arnold zalai ispánnal együtt - nyilván mint a királyi kápolna tagja - valóban azonos a későbbi pozsonyi préposttal (Hajnal István: i. m. 14, RegArp. 632), mert hiszen később Pál veszprémi püspök is többször eljár Hahót-nembeliek birtokügyeiben. Nagy valószínűséggel a későbbi pozsonyi prépostot gyaníthatjuk abban a magister Paulus esztergomi olvasókanonokban, aki 1251-ben (ÁUO II. 221, MStrig. I. 387, nr. 501, vö. RegArp. 938), 364
