Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
VÉKONY GÁBOR Anonymus kora és korhűsége IV. Az Anonymus-kutatás majd harmadfél százados története a szerző személyének meghatározása körül hullámzott. Még azok is, akik csak történetileg vagy iroda- lomtörténetileg elemezték a Gestát, nehezen állták meg, hogy ne keressék, ki volt P. magister vagy éppen Praedictus magister. Mindennek Anonymus-jelöltek sora lett a következménye, anélkül azonban, hogy a javasolt Anonymus-jelöltek a Gesta megismeréséhez közelebb vittek volna. Még leginkább Szilágyi Loránd javaslatit, Péter esztergomi prépost (Szilágyi Loránd: Száz. 1937. 177. kk) volt az, akinek személyével a Gestát tágabb történeti elemzés tárgyává lehetett tenni (vö. Győry János: Gesta regum i. m.). Elemzésünk után azonban le kell mondanunk Péter prépostról mint a Gesta szerzőjéről, s vele együtt alighanem a többi, eddig gyanúba fogott személyről is. Kivételt képeznének a IV. Béla-kori jelöltek? Aligha. Anonymusunk ugyanis I. Béla jegyzője, legalábbis annak állítja magát, így meglehetősen valószínűtlen, de legalábbis kérdéses, hogy IV. Béla bármelyik nótáriusával kapcsolatba hozzuk. Marczali Henrik annak idején IV. Béla Pous nevű nótáriusát gyanította a Gesta szerzőjének (Marczali Henrik: EPhK I. 1877. 357. kk), ez azonban semmi máson nem alapszik, mint azon, hogy Pous neve P betűvel kezdődik. IV. Béla egyébként 1266-ban Pous mester és Benedek mester testvéreknek, királyi nótáriusoknak, valamint testvérüknek, Mihálynak Uzsal földjét adja (RegArp. 1489), ezt az adományt 1274-ben Kun László megerősíti (RegArp. 2568. vö. Fejérpataky László: A királyi kancellária az Árpádok korában Bp. 1885. 111). A testvéreknek V. István Bökény zalai várföldet adományozza (RegArp. 2271, 3515), ekkor Pous (illetve Pousa) már nem udvari nótárius (vö. Fejérpataky László: i. m. 138). Utóbbi oklevél szerint a testvérek Rajki Márk comes fiai lennének. Pous kancelláriai állása ezek szerint IV. Béla halála után megszűnt volna, így valóban gondolhatnánk arra, hogy a jóemlékezetű Béla király jegyzőjének írhatná magát, mint ahogy Anonymus teszi. Csakhogy Rajki Pous esetében semmiféle olyan adattal nem rendelkezünk, amely feltételesen is annak gyanításához vezetne bennünket, hogy benne keressük a Gesta szerzőjét. Karsai Géza Pósa boszniai püspököt tartja a Gesta szerzőjének (MKszemle 1968. 41. kk., Középkori kútfőink i. m. 39. kk), miközben azonosítja Pósával, aki II. Endre korában országbíró volt. Feltevéssorozata teljesen valószínűtlen, azt egyébként is a Gesta la oldalán olvasott nemlétező szöveg erősítené meg (Horváth János: in: Középkori kútfőink i. m. 105-6). Egyébként is meglehetősen kétséges, hogy a P kezdőbetűvel juthatunk e valamire, amikor szerzőnk egy apokrif munkát ír, azt akaija elhitetni, hogy a XIII. századi mű a XI. században keletkezett. Természetesen minél kevesebb árulkodó nyomot fog maga után hagyni, így még azt is kérdésesnek kell tartanunk, hogy a neve egyáltalán P betűvel kezdődött. Láthattuk azonban, hogy Anonymus hibák sorát követi el, bizonyára találhatók művében olyan jellemzők, amelyek árulkodnak is a szerzőről. Mindenekelőtt ilyeneket kereshetnénk a Prológusban, ahol az író magát mutatja be. Eszerint P. mester, az egykori királyi jegyző együtt olvasta valamikori iskolai tanulmányain N-nel, kedves barátjával a trójai történetet, amelyet ő maga írt volna 355
