Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Galambosi László: A fohász vándorlása (vers)
GALAMBOSI LÁSZLÓ A fohász vándorlása Uram. Izsák hátára köttetted a rozsét, de vigyáztad. Nem ölt a kés. Nem lobogott a máglya. Mózesnak, a kőtáblákért vándorlónak, megmutattad az ígéret földjét, de kapuja előtt megállítottad őt, hogy világítson a tovább induló érkezőknek. Áron, a kakasnál előbb ébredő, mennydörgő szavak tudója, feléd indult. Salamonnak elküldted a cédrust döntő fejszét, hogy drágakövet ültessen tetőt szolgáló oszlopokba, ítéletre várt a kard, a csecsemő fölé suhogó, a nép. A nagy prófétának, a tüzes szekéren száguldónak, lakhelyül adtad a mélybe-tekintés örömét. Láttad az őrtüzek lobogását. Hallhatta az aratók, a kenyérsütők boldog moraját. Könnyezte Illés a cölöphöz kínzottak kiáltását, a csonttörők robajára figyelők félelmét. Dániel lábához parancsoltad Uram
