Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus I. (tanulmány)
zet”, mint erről III. Béla korára vonatkoztatva tanulmányok szólnak. A következő mondatokból arra is következtethetünk, hogy a két egyforma iskolázottságú, irodalomban, művészetben és tudományokban képzett barát közül P. magister tehetségesebb irodalmár volt, mint barátja. Ezért vállalkozik ennek figyelmeztetésére a magyar királyok és nemesek történetének az igazságnak megfelelő megírására, mint ezt pár mondattal később találjuk. Miért kellene ebben kételkednünk? Szerzetesi mivoltára, mint a városligeti szobor alkotója elképzelte, nem találunk utalást. (A többszörösen előforduló tua dilectionis = ’Kedvességed’ fordítás helyett jobb lehetne ’Kiválóságod’ vagy inkább a közismert ’Kegyelmed’.) A fordítás árnyalati különbségei újabb átgondolásokra adnak lehetőséget. Menjünk tovább azon a nyomon, hogy a Gesta az utód király idején íródott, akinek nevét a levélíró, gyanakodjunk!, szándékosan nem említi. A következtetés oda vezet, hogy a megboldogult és legdicsöségesebb Béla király egykori jegyzőjét az utód király nem hagyta meg hivatalában. Két ok között választhatunk: 1. P. magister kiöregedett, 2. a két király politikai állásfoglalásában eltérő nézetek voltak. Az első lehetőségnek ellentmond, hogy ha P. magister a Gesta Hungarorum megírására vállalkozott, szellemi frissességnek örvendett, s az iskolai tanulmányokra való hivatkozás sem vonatkozhat a messze múltra. így marad a két király közötti ellentét. Vizsgáljuk a Béla királyok utódait. I. Béla király (1060—63) halála után fiai elmenekülnek a német segítséggel visszatérő Salamon elől (1063—74). A politikai irányzat változása egyértelmű. II. Béla (1131-1141) utódja fia II. Géza (1141-1162), politikai változás nem történt. III. Béla (1172-96) fiát Imre herceget már 1182-ben megkoronáztatja, trónralépésekor (1196- 1204) nem találunk olyan ellentétet, ami a királyi tanácsadó testületben lényeges változást okozott volna. IV. Béla (1235-1270) és fia között izzott a helyzet és később V. István (1270-72) trónralépésekor hatalomátcsoportulások történtek. Az utód királyra épített meggondolás alapján I. és,IV. Béla királyok udvarában lenne P. magister keresendő, s a Gesta Hungarorum megírása Salamon vagy V. István korára tehető. Utóbbi rövid uralkodási idejére esik egy gesta megírása, „valószínűleg Ákos nembeli Ákos budai prépost tollából, aki átdolgozta a 11. századi ősgesztát, és kibővítette az előző krónikákat. A Gesta nem maradt fenn, de szövege a 14. századi krónikákból rekonstruálható” - olvashatjuk Magyarország Történelmi Kronológiájában (továbbiakban: MTK). Ha P. magistert IV. Béla király udvarába helyeznénk, úgy egyidejűleg két krónikaíró működött volna a 13. században, ami lehetséges, de nem valószínű. Györffy György szerint: „a XIII. századi betűkkel írt kódex egyetlen fennmaradt másolata az 1200 táján írt sajátos történeti műnek”. Amennyiben Anonymus Gesta Hungarorumát IV. Béla korában másolták, úgy nem íródhatott V. István idején. Marad egyedül a 11. század, I. Béla rövid hatalomra jutása, majd Salamon uralkodási ideje. 5. A RÓMAIAK PÁSZTORAI A kormeghatározással Kristó Gyula: Szempontok Anonymus Gestájának megítéléséhez című tanulmányában foglalkozott részletesen, alapul véve a jelen időre való utalásokat (nunc, modo). Idézve: „Ezek túlnyomó többsége közvetlen időmeghatározásra alkalmatlan.” ... „Számunkra az egyetlen biztos kormeghatározó elemet Anonymus jelen időre vonatkozó utalásai közül a 9. fejezet egy passzusa hordozza: „Attila király halála után a rómaiak Pannónia földjét legelőknek hívták azért, mivel nyájaik Pannónia földjén legeltek. És joggal mondhatták Pannónia földjéről, hogy az a rómaiak legelője, hiszen éppen most is (modo) a rómaiak legelnek Magyarország javaiból.” 940
