Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 9. szám - Kemény István: Közönséges romantikusok, Elragadtatás, A rokkant (versek)
Elragadtatás Öt-hat nagy szárnycsapással sorra szállnak el a szárnyasajtók és a hideg teremről teremre így foglal el egy fűtött palotát Az utolsó termen túl meghűt egy gyökeréig izzadt fenyőt de ez már újra a kert - vagyis minden mindent ismét átjárt. Minden szárnyrakap, minden kiszakad fel innen! el innen! A mozdítható reggelre nincs sehol, s még az álló falakban is ott az elragadtatás: Fekvőből alvó, alvóból ember, történetjárta helyből történet nem járta hely A rokkant A félkarú pásztor dolgai Könnyebben alakulnak a vártnál Egy nimfa járt nála egyszer S a meglévő karjára festett egy másikat És a megfelelő mozdulatokra is Megtanította a nimfa, így - ha valaki nem pont a bal karját keresi — épnek tűnik a pásztor. Kiábrándítóak a varázslat útjai. 816
