Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége I. (tanulmány)
A Gesta XIII. század második felében történt megírására utal Anonymus egyik várfelsorolása is. Zuard, Cadusa és Huba harcai kapcsán megemlíti azokat a várakat, amelyeket a magyarok a Vág mellett elfoglaltak: Stumtey, Colgoucy, Trusun, Blundus, Bana (SRH I. 79). E várak között hiányzik a szintén itt lévő Szolgagyőr említése (Kristó Gy.: A vármegyék i. m. 354). AXIII. század közepétől viszont az oklevelekben azonosnak veszik Szolgagyőrt és Galgócot (Kristó Gy.: i. m. 358), sőt egy 1292-es oklevélben „galgóci, más néven szolgagyőri” várnépekről hallunk (castrenses de Golgoch, qui Zulgageurienses alio nomine nuncupantur, MStrig. II. nr. 331. 330). Az a körülmény, hogy Anonymus csak Galgócot említi meg munkájában, Szolgagyőrről viszont nem szól, arra utalhat, hogy a Gesta akkor keletkezett, amikor Szolgagyőr és Galgóc már nem volt különálló, tehát a XIII. század második felében. P. magister írásának kormeghatározásánál ennél fontosabb adatok is használhatók. A szerző - egyébként zavaros - Kelet-Európa leírásában a Fekete-tengert Niger Pontus (c. 1. SRH I. 34), ill. Nigrum Mare (c. 44. SRH I. 91) néven emlegeti, amely név természetesen pontosan azt jelenti, mint amelyet ma használunk erre a víztükörre: Fekete-tengert. Csakhogy a középkorban ez a név szinte ismeretlen volt. Még a mellette lakó oroszok (ill. ukránok) is csak legújabb korban kezdik el használni ezt a nevet a Fekete-tengerre. Váczy P. hívta fel arra a figyelmet, hogy ez Anonymusnál koijelzö adat (Váczy R: Anonymus és kora. Középkori kútfőink, i. m. 30 kk). Persze ez megint egy olyan adat, amelyben a szerző megelőzi korát. Váczy szerint Anonymus kun forrásból ismerhette meg a tenger Fekete-tenger nevét (ezzel egyébként az addigiakhoz képest későre helyezi a Gesta születését), csakhogy ilyen kun forrás egészen egyszerűen nincsen. A kunban a tengert íengts-nek nevezték (MNy 58. 1962. 147) és semmilyen adatunk nincs arra, hogy valaha is qara tengiz „Fekete-tenger” néven emlegették volna. Váczy ez esetben Gronbech kun szótárára hivatkozik, a XIII. század végi, XIV. századi kun szótárban azonban egyáltalán nem szerepel a Fekete-tenger neve (ilyen neve meg végképp nem). Adataink egyébként is arra utalnak, hogy legalábbis a modern kipcsak nyelvekben (tehát a kun rokonutódaiban) maga a tengerre vonatkozó szó oguz eredetű, mert (7-vei, s nem í-vel kezdődik. A Fekete-tenger melletti kunok ezt a nagy vizet természetesen tengis „tenger” néven ismerték, semmi okunk arra, hogy náluk valamiféle megkülönböztetést - s ezzel együtt megkülönböztető jelző használatát — tételezzük fel e tenger megjelölésére (vö. Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Bp. 1986. 305). A XIII-XIV. századi kunban tehát nem volt egy qara tengiz (sic!), mint a Fekete-tengerre vonatkozó szó, így Anonymus ezt a nevet a kunoktól aligha ismerhette meg, még akkor sem, ha tudott törökül (ezt bizonygatja Horváth J.: Acta AntHung. 18. 1970. 371 kk). Egyébként is egy európai műveltségű tudós (mint egyházi ember, s műve alapján más nem lehetett), Anonymus aligha valami kun terminológiát használt, ahogy egyébként a Niger Pontus „Fekete-tenger”, de pontosabban „Fekete Pontusz” névhasználatból is kiderül. Ha tudott is egy XIII. századi író Magyarországon törökül (kunul? besenyőül? vagy éppen más nyelven?), szlávul stb., akkor sem képzelhető el, hogy munkáját nem európai korhűséggel írja meg. Ugyan milyen igazolást nyerhetne bármilyen „kun” tengernév emlegetésével, miért kellene megváltoztatnia egy földrajzi leírást éppen e név betoldásáért? Nos, a Fekete-tenger elnevezéssel először 1265-ben találkozunk (Tafel, G. L. F.-Thomas. G. M.: Urkunden zur älteren Handels — und Staatsgeschichte der Republik Venedig, II. Wien 1857. 70, 82., vö. Váczy R: i. m. 31, 83. j). Nehezen képzelhető el, hogy Anonymusunk ennek előtte használta volna e nevet. Azért sem, mert a név első említése (a pontus-szal együtt) olyan környezetben szerepel, amely Magyarországon nyugati forrásra vall. Nem tudok lépést tartani azzal, amit Györffy Gy. e kérdés kapcsán mond (Eszmetörténeti tanulmányok, i. m. 77., 39. j), mert szerinte minden magyarországi török nyelvben Fekete-tengernek mondták volna ezt a nagy vizet. Török nyelvek megléte a hun korszaktól feltehető — nem bizonyítható - a Kárpát-medencében. Vagyis ez a feltett (de nem létező) qara tengiz nyilván e kortól is 70
