Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Herényi István: Görög rítusú egyházak Magyarországon a X. és XIII. század között (tanulmány)
Gyula és családjának görög kapcsolatai közismertek. Ezt a vonalat erősítette Ajtony megkeresztelése, Imre görög hercegnő felesége. Salamon király és Géza herceg 1072-iki hadjárata, amikor Nisből elhozták Szent Prokop ereklyéjét és a szávaszentdemeteri monostornak adták. Görög kapcsolatra mutat: László király leányát, Piroskát János bizánci császár veszi nőül, Kálmán 1109-ben megerősíti a Veszprém-völgyi görög apácakolostort birtokaiban. 1125-ben Almos herceg, 1130-ban Bors ispán menekül Bizáncba. 1153-ban II. Géza indít háborút Komnenosz Mánuel ellen, majd békét kötnek. 1159-ben Mánuel bizánci császár Mária nevű unokahúgát István herceghez adja feleségül, ugyanakkor László herceg is Bizáncba érkezik 1163-ban. IV. István Mánuelhez fordul segítségért. 1164-ben Mánuel elfoglalja a Szerémséget. Adélvidéki lakosság görög rítusú papjai vezetésével lelkesen fogadja a császárt. Ugyanakkor Mánuel a szávaszentdemeteri monostorban őrzött Szent Prokop-ereklyét visszaszállíttatja Nisbe. Hamarosan a Szerémség beépül Bizáncba, de ez csak 1167-ig tart, amikor is a magyarok ezt a területet visszafoglalják. * Hivatkozunk itt III. Béla bizánci neveltetésére, 1183-ban viselt bizánci hadjáratára, majd a Bizánccal történt kibékülésére, amikor is III. Béla feleségül adja Margit leányát Izsák bizánci császárhoz. 1193-1196 között III. Béla összeíratja és a jeruzsálemi Szent Theodozius bazilita monostornak adományozza a szávaszentdemeteri bazilita monostor javait. 1223. március 30-án Margit volt bizánci császárné II. András testvére, fiával, Jánossal visszatér Magyarországra. A király Keve megyét, továbbá a bácsi és a szerémségi birtokokat adományozza neki. 1229-ben történik a szerémi püspökség megalapítása.21 Végül vegyük sorba azokat a monostorokat, egyházakat, amelyek történeti források és feltehetően korabeli patrocíniumok alapján nagy valószínűséggel megállapíthatók. „Hierotosz görög püspök egyházépítő tevékenységének emléke lehet több görög építésű egyház, a görög egyházban kiemelt védszent és bizánci tárgyi emlék (kereszt, pénz stb.) Ide sorolhatók talán: Kiszombor, Ajtony marosvári (csanádi) keresztelőmedencés Szent János temploma, az apostagi tizenkét-karélyos görög templom, Pente eclesie (Pécs), a titeli Szent Bölcseség (Hagia Sophia), a szegedi Szent Dömötör templom helyén állt korábbi egyház. Erdélyben egyedül a Kis-Küküllő balpartján emelt Szentdemeter templom hozható e térítési hullámmal kapcsolatba. Valószínű - írja Györffy - a görög keresztény Bulcsu harka sem marad ki a templomépítők sorából.”22 Kál és Bulcsu szállásterületén kiemelkedő szerepe lehetett Mosaburgnak, ahol még Metód honosította meg a görög rítust. De, ha a kiemelt védszentek közül Ilona, Demeter, Kozma-Damján, Pantaleon patrocíniumokat vesszük alapul, akkor Szent Ilona patrocíniumot találunk Tómördön az Ablánc patak mellett (Ablánz egyház?), a Sopron megyei Nagybarán és Berény-ben Szent Demetert, az ugyancsak Sopron megyei Bogyoszló n és Szakony-hnn, a Vas megyei Karácsfán (Hegensdorf), Zala főn, a már említett Káldo n, Egyházszegen, a Zala megyei Bagolá n, Boncodfóldén, Nagy kapor nakon, Bakodon, Szántón, Szentkozmadombján, Tekenyén és Zalakomárh&n Szent Kozma- Damjánt.23. A X-XI. század fordulójára tehetők a következő görög monostorok: Csanád, Oroszlámos, Visegrád, Lika vármegyében Szent Kozma-Damján. Apácakolostorok: Veszprém és Pentele, valamint nem zárható ki ebből Somlyóuásárhely sem. Első fejedelemasszonya István király rokona, Skolasztika volt.24 1089 körül Szerem várából, Szávaszentdemeterröl Bácsra helyezett görög rítusú 751
