Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ EMÉKEZETE - Puskely Mária: Jegyzetek egy boldog házasságról
volt, nem tudott mihez kezdeni sem az élettel, sem önmagával. Válaszúton vergődött, - míg csak, hála Blanka nővére szervezőkészségének - össze nem akadt Maria Tferesiával. A házasság jelentette lelki önmagára-találását. Ekkor hagyta el az árnyas oldalt, s lépett fiatal hitvesével együtt a hit és a szeretet világosságával behintett ösvényre. Ettől kezdve a boldogság útját járták, ami átvezetett oázison, ligeten, szakadékon, szűk ösvénnyé válva bekanyarodott a Getszemáni kertbe és végül fölvezetett a Golgotára. Együtt járták útjukat, növekvő boldogsággal, harminchárom éven át. Életük titka Istenben van elrejtve, de a családi naplókból sok mindent kiolvashatunk. > A következő családtagokat szólaltatjuk meg:- Maga dr. Batthyány 1907-ben három hónapig, majd 1926-ban egy évig vezetett afféle eseménynaplót. Élete végén pedig, úgy egészen vázlatosan, fölfektette egy-egy, év nevezetes eseményeit.- Felesége, Mizl, fényképes albumokban örökítette meg 1899-1901 kirándulásainak emlékét, s ezek alá maga írt magyarázó szöveget (általában franciául, olykor németül). 1907-ben ö is vezetett naplót néhány hónapig, majd 1920-ban, a trianoni szerződést követő zavaros évben ugyancsak néhány hónapig.- Nemrég került elő dr. Batthyány elsőszülött, és 21 éves korában meghalt Ödön fiának 1920-ban írt naplója.- Batthyány Lili, (szül.: 1903) ugyancsak 1918-1920 között vetette papírra élményeit, a családi megpróbáltatásokat.- Batthyány Blanka (szül. 1911) édesapja betegségének és szent halálának krónikáját örökítette meg három vaskos kötetben, 1929-1931.- Különös jelentőségű Lilly Coreth, Mizl húga Erinnerungen - Emlékezések című hosszabb írása, amelyben - már bencés apácaként - visszaidézi szentéletű sógora és nővére, Mizl alakját. A következőkben, főképp ezekre a hiteles dokumentumokra támaszkodva, megpróbáljuk levetíteni a Batthyány család boldog történetét. A felvillanó képek nem tartanak számot a teljességre, de talán meggyőzően bizonyítják a tételt: Istennek egyetlen elgondolása van velünk, azt akarja, hogy boldogok legyünk. * A fiatal pár a nagyszabású esküvő után Párizsba indult. Nem jutottak messzire, Bécstől három órányira kiszálltak, felültek az ellenkező irányba induló vonatra, s hazamentek a köpcsényi kastélyba. Mizl boldogan vállalta az otthonteremtés feladatát, Lacinak pedig orvosi szigorlatára kellett készülnie. Az esküvő előtt, Mizl kérésére, Laci is meggyónt, megáldozott. Letette, mint kígyó a bőrét, addigi zavaros életét. A házassággal új életet akart kezdeni, amint ezt Mizl sugallta. Komoly, szentségi házasságot akartak élni, s ebben elsősorban Mizl volt fiatal férje segítségére. O tanította meg Lacit ismét imádkozni, következetes szentségi életet folytatni. Együtt jártak szentmisére, együtt imádkoztak, járultak rendszeresen a szentségekhez. Laci számára a házasság egyben a megtérést is jelentette. Első Jelki vezetője” fiatal felesége lett. Lelki életük párhuzamosan és bizonyos fáziseltolódással bontakozott. Mindkettőnek szüksége volt a másikra, hogy közelebb juthasson Istenhez, vagy megfordítva: Isten felé közeledve találták meg jobban egymást. A házasság Laci és Mizl számára új életkezdetet jelentett. A házasság szentsége révén mindketten egy egészen új életet akartak kezdeni, és a keresztény házasság útján mindig közelebb jutni Istenhez. Mizl valami egészen eredeti módon, szinte észrevétlenül közelítette Lacit ismét a valláshoz. Mizl vallásossága igen szeretetreméltó volt, mindig kapcsolatban a mindennapi élettel. Tudott és akart részt 728
