Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 1. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége I. (tanulmány)

sorai látszottak. Az egymást követő függőleges gerendavégsorok az egésznek olyan jelleget kölcsönöztek, mintha az varrottas, hímezett lenne. Mészöly magyarázatából annyi mindenesetre helytálló, hogy ez a kép vesszőfonásra is emlékeztetett, valójában azonban Anonymus Hímesudvara egész egyszerűen Árpád-kori faszerkezetű vár volt. Romlása után pedig természetesen „földvár”, castrum terreum. Németh R a vár építését a XII. századra teszi (Németh R: Kőrév - Hímesudvar — Tokaj, A Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei 14. 1975. 5-6). Kétségtelen, hogy a vár a XIII. század közepén már nem állott, mert 1283-ban Kun László nyíri nemeseknek engedélyt ad e helyt várépítésre (RegArp. nr. 3210). AXII. századi építési időpont miatt viszont 1200 körül még állnia kellett volna, ami nehezen egyeztethető össze azzal, hogy egy ez idő tájt író szerző, Anonymus földvárként emlegeti, ugyanakkor nem túl régi pusztulását jelzi, hogy még él a faszerkezetű várra adott Hímesudvar név. Annyit mellékesen meg kell jegyeznünk, hogy a XII. században ilyen faszerkezetű várak nagy számban épülhettek, hiszen Hímesudvar mellett ilyen volt a század második felében épült németújvári vár (Fügedi E.: i. h., Mályusz E.: Az V. István-kori gesta. Bp. 1971. 73., Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum. II. Commentarii 1. Bp. 1988. 180), s a régészeti adatok alapján ekkor épült az alpári vár is (Bóna I.-Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára. Cumania VII. 1982. 103).

Anonymus „földvárai” kapcsán mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy a honfoglaló magyarok által épített földvárakról való elképzelés a XIII. század második felének elképzelése. Az 1270-es évek legelején író Ákos mester mondja, hogy a honfoglaló magyarok Erdélyben hét földvárat építettek feleségeik és javaik őrzésére: Ibique terreis castris septem preparatis pro uxoribus et rebus suis conservandis ... (SRH I. 286). Nem követhető az az elképzelés, hogy krónikáink e helye a XI. századi ősforrásra, az ósgestára menne vissza, s valami régibb hagyomány megőrzése lenne (vö. Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 92. kk., majd több helyütt pl. MOstT. 130 k). Mályusz E. a krónikák illető helyét - Thuroczinál - Ákos mestertől és Kézai Simontól eredezteti (Mályusz E.: Commentarii 1. 150), s ebben már csak azért is igaza van, mert az egész elbeszélés Erdély német „Siebenbürgen: Simburg”, azaz „hétvár” neve kapcsán kerül elő e szövegben, aligha korábban a XII. század legvégénél, a XIII. századnál. Forrásaink egyébként még a magyar „földvár” elnevezésekkel sem kényeztetnek el a XIII. század előtt. Az első adatolás 1130-40/12-13 sz.: Felduuar (PRT 8: 269: TESz s. v. fold), a többi adat 1211-től kezdődően XIII. századi, ill. későbbi. Nem véletlenül utaltunk rá az előzőekben, hogy a faszerkezetes várak, romlásuk után földvárak építésére milyen gyakori XII. század második feléből származó adatunk van. A régibb, a bronzkori, vaskori várak „földvár-nyomai” ugyanis sokkal kevésbé voltak látványosak, mint a közelmúltban pusztult váraké, így nem csak a forráshelyek gyarapodásával magyarázható a „földvár” nevek XIII. századi szaporodása (vö. OklSz). Az a körülmény, hogy Anonymus gyakran emleget honfoglalók által épített „földvárakat”, aligha erősíti művének 1200 körüli keletkezésének feltevését. Nézzük azonban a részleteket. Anonymus szerint Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú „nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből” (Paizs D. fordítása: „fecit fossatam magnam et castrum fortissimum edificavit de terra” SRH I. 62). Nos, Szabolcs vára kapcsán még aligha záródtak le a régészeti viták, a tények ellenére sem, mert hiszen a vár sánca végül is egy, legkorábban honfoglaló magyar sír fölött található, bár ebben a publikációk és a személyes közlések között némi eltéréssel találkozunk. Mindenesetre, eddigi adataink alapján Szabolcs 900/X. század első fele után épült (Németh R: ArchÉrt. 1977. 209 kk. stb). Aligha hiányozhat hát az István-kori megye, ill. várispánság-központok közül, ahogy nyilván akkor is épült. Sokkal fontosabb számunkra ebben az esetben a következő: „A szabolcsi földvárat ... a tatárjárás után hagyták el” (Németh R: Szabolcs-Szatmár megye története I. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Bp. 1986. 117). Tehát a vár a tatárjárásig állt! Anonymus mégis földvárként említi, amit nemcsak 1200 körül, hanem 1250-ben, 1260-ban is elképzel64