Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 7. szám - Jacques Derrida: Grammatológia I. (transzformálta: Molnár Miklós)

GRAMMATOLÓGIA

ELSŐ RÉSZ

AZ ÍRÁS A BETŰ ELŐTT

EXERGUM / JELVÉSET

1. Aki fényeskedik az írás tudományában, úgy fényeskedik, mint a nap.

Egy írástudó (EP 87. o.)

Ó, Szamasz (napisten), fényed úgy fürkészi végig valamennyi országot, mintha ékírásos jelek volnának, (uo.)

2. E három írásmód elég pontosan megfelel annak a három stádiumnak, amelyek keretei közt a nemzetekké tömörült emberek vizsgálhatók. A tárgyak lerajzolása a vad népeknek felel meg, szavak és mondatok jelei a barbároknak, az ábécé a civilizáltaknak.

J.-J. Rousseau: Essai sur l’origine des langues

3. A betűírás önmagában az értelmesebb.

Hegel: Enciklopédia *

Ezzel a tripla jelvésettel nemcsak az a szándékunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet az etnocentrikusságra, amely — mindig és mindenütt — megszabhatta az írás fogalmát. S nem is csupán arra, amit logocentrizmusnak fogunk nevezni: a fonetikus írás (pl. az ábécé) metafizikája, amely alapjában véve — olyan okokból, melyek talányosak ugyan, de sarkalatosak, és holmi keresetlen történelmi relativizmus számára hozzáférhetetlenek —

* Hegel: Enciklopédia III. (A szellem fdozófiája). Akadémiai, Bp. 1968. 268. o. (A csillag alatti jegyzetek a transzformátor kiegészítései.)

613