Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 5. szám - Hamvas Béla: Óda a huszadik századhoz II. (esszé)

Azt persze tudom, hogy más embernek mi a feladata, vagy, ami ugyanaz, mi a szenvedélye. Az én szenvedélyem, szeretem azt hinni, a kor par excellence szenvedélye, hogy a hét gonoszt mindenestül egyetlen létező lénybe gyűjtsem, de nem úgy, hogy aztán ezt az Antikrisztust imádjam. Nem. Ez ismét csak vallás lenne, s amint említettem, át vagyok hatva minden ünnepélyesség iránt való mély tiszteletlenségtől. Egyébként minden jel arra vall, hogy az Antikrisztus valószínűleg módfelett humortalan lény lesz, s már csak azért sem fog rám különösebb benyomást tenni. Mondom, azt nem tudom, hogy más embernek mi a szenvedélye, az enyém az, hogy a létezésnek korunkban, vagyis reálisan adott életidőmben nyújtott lehetőségeit megértsem és birtokba vegyem. Birtokba vegyem úgy, ahogy van, apró s mindikább időszerűtlenné váló kísérteteivel, de aztán birtokba vegyem a készülődő monumentális szörnyeteget, akit ha sikerül teljes egészében elfogadnom, az olyan mérhetetlen ellenerőket fog kifejleszteni, hogy azokkal talán egyenesen az örök derűbe fogok tudni hajózni.

(Vége)

398