Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
ahol az Anonymus által használt munkák meglétét feltételezhetjük, illetve olyan személy, akinek ezek a könyvek meglehettek. Ez a hely Veszprém, az illető személy pedig Pál, az itteni püspök. Egyenes adatunk van arra, hogy Veszprémben a XIII. század hetvenes éveiben egyetem működött (az e körül zajló vitákról összefoglalóan Gutheil Jenő: Az Árpád-kor Veszprém i. m. 126 kk). Kun László 1276. november 18-án kiadott oklevelében a következőket olvashatjuk: „... in Hungária fides incepit catholica, Dei dono liberalium artium studia, per que man data maximé divina manifestius declarantur, prout Parisuis (sic!) in Francia, doctrine docentium preeminentia et copiosa discentium frequentia pre totius regni Hungarie eclesiis fama florida crebrescente celebriter hactenus corruscarunt et cultus iustitie ad regni iura conservanda inibi optinuit principatum, veritate exagitata sepius in lucem fulgentem proposita.” (RegArp. 2747), azaz: „... Veszprém városában attól az időtől fogva, hogy Magyarországon a katolikus hit meggyökerezett, Isten kegyelméből a szabad művészetek, amelyek kiváltképpen az isteni parancsokat világosabban megmagyarázzák, miként Párizsban, Franciaországban a tanítók tudományának kiválósága és a tanulók tömeges látogatása folytán egész Magyarország egyházai fölött eddig egyre növekvő hírnévvel fénylettek, és az ország jogainak megőrzését szolgáló jogtudomány ugyanott első rangra emelkedett, fényt derítve nemegyszer a megtámadott igazságra.” (Gutheil Jenő ford.). A továbbiakban az oklevél az ott virágzott stúdium, tehát egyetem és a cultus iustitie, a jogtudomány művelésének helyreállításáról beszél. A veszprémi egyetemet, az egész veszprémi egyházat Csák Péter nádor 1276 májusában vagy júniusában feldúlta (Szabó Károly: Kun László i. m. 36, Pauler Gyula: A magyar nemzet története i. m. II. 323, 551, 228 j), s Kun László adományai ellenére, Kun László zavaros korában a szépen induló kezdeményezés sohasem folytatódott. A pusztítás mértékét 50 000 márkára tették, ebben az egyház 3000 márka értékű könyve is szerepelt (RegArp. 2750, Gutheil Jenő: i. m. 233), azonfelül elpusztult Pál Jegum doctor5’, a veszprémi prépostnak „que ex successions suorum progenitorum in auro, pretiosis lapidibus et vasis argenteis ad summám trium milium marcarum et in libris mille marcas habuit ad valorem, exceptis libris iuris canonici et civilis quindedm personarum de capitulo doctorum iuris utriusque ...” azaz: „amit [Pál] elődeitől örökölt aranyban, drágakövekben és ezüstedényekben háromezer márka és könyvekben ezer márka értékben, nem szólva a káptalan 15 utriusque iuris doktorának könyveiről ...”. A jog doktora”, Pál a korábbi veszprémi püspök Pál unokaöccse (MStrig. II. 349, nr. 352, vö. Gutheil Jenő: i. m. 299, 20. j), Bolognában tanult, mint a főpapi unokaöccsök jelentős része ez időben, később esztergomi prépost is, majd pécsi adminisztrátor, 1293 első felétől pécsi püspök. Amikor először találkozunk vele 1275 augusztus-szeptemberében, királyi klerikus, már veszprémi prépost és viseli a „legum doctor” címet (RegArp. 2639). Bennünket azonban most nem a későbbi pécsi püspök pályája érdekel, hanem az, hogy örökségből 1000 márka értékű könyve van! Akkor, amikor a veszprémi egyház összes könyveinek értéke 3000 márka, s a káptalan 15 „utriusque iuris” doktorának 10 000 márka értékük pusztult el összesen, könyveikkel együtt. Pál prépost ezeket a könyveket mástól nem örökölhette, csak nagybátyjától, Pál veszprémi püspöktől (egyébként felmenő rokonságában még más jelentős egyházi személlyel is számolnunk kellene). Röviden: Pálra, a Bolognában végzett jogi doktorra „egész csinos kis könyvtár” maradt Pál veszprémi püspöktől. Annak az ismeretanyagnak, amelyet ez a maga korában Magyarországon elképesztő nagyságú magánkönyvtár tartalmazott, valahol nyoma kellett, hogy maradjon. Maradt is, Pál püspök egyéb szellemi munkásságán kívül (mint a „pálos” szabályzat, vö. Horváth János: A magyar irodalmi műveltség i. m. 22) az anonym Gestában, s talán a Prológusban emlegetett Trója-történetben. Itt még két vonatkozásra kell utalnunk, amely ugyancsak Veszprémre, illetve Pál püspökre mutat. Az egyik Pál püspök és Ákos mester viszonya. Már felfigyelhettünk arra, hogy a Gesta szerzője mennyire lekezeli az „V. István-kori gesta” szerzőjét, vagyis Ákos mestert. Azokat az ellenérzéseket, amelyeket Ákos mester müve Pál püspökből 370
