Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Lőrinczy Huba: A Lipótváros görbe tükre (Ambrus Zoltán dialógusregényei - Berzsenyi báró és családja; A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye; A Berzsenyi-dinasztia) (tanulmány)
17. Lásd az 5-öe számú jegyzetben szereplő kötetünket (kivált: 58-87., 116-139.), illetve Delelőközel- ben (Ambrus Zoltán novellái 1895-1903) c. tanulmányunkat: Új írás, 1989/6. (június) 108—120. 18. Jellemzésüket lásd: Delelőközeiben, i.h. 115-116. 19. Vö.: Berzsenyi báró és családja. Bp., 1906. X., XI., XX., XIV. jelenet 20. A zsidó nagypolgáreágról adott rövid jellemzés során Hanák Péter munkái adták a legtöbb segítséget Vö.: Magyarország a Monarchiában. Bp., 1975. 358-359., illetve: Magyarország története 1890-19181, Bp., 1978. 441^148. 21. Vö.: Hanák: A másokról alkotott kép. In: A Kert és a Műhely. Bp., 1988. 81-111.; különösen: 81- 84., 86-87., 91-99., 101-108. - Témánk szempontjából tanulságos Száraz György Egy előítélet nyomában c. esszéje is: Bp., 1976. 22. Vö.: Mokány Berci és Spitzig ltzig, Göre Gábor mög a többiek... A magyar társadalom figurái az élclapokban 1860 és 1918 között — Válogatta, gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta: Buzin- kay Géza. Bp., 1988. - Ez összefüggés szempontjából nem lényegtelen, hogy Berzsenyi né egy helyütt el is szólja magát: ^Mért nem mindjárt: »az Iczig zsidó«?!" - kérdi a népszámlálót, nagyon árulkodón. In: Berzsenyi báró és családja, 133. 23. Lásd: AZl, 51., 437. 24. Uo.: 30-32., 63., 432-433., 440. - A Borsszem Jankóról és Ágai Adolfról lásd: Derei Tamás: Századvégi üzenet. Bp., 1973. 7-40., Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp., 1981. 40-42., 133., Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai Bp., 1983. 34—41, 66-71., Mokány Berci és Spitzig ltzig, Göre Gábor mög a többiek..., 697-702., 704. 25. Vö.: a 8-as számú jegyzettel! - A Fidibuszról: Derei: i. m. 41. 26. Mokány Berd és Spitzig ltzig..., 701. 27. Vö.: Porzó tárcalevelei. In: Arany László válogatott művei Bp., 1960. 409-410? 28. Idézi Buzinkay Géza, in: Mokány Berci és Spitzig ltzig..., 704. 29. Vö.: Esztétikai kislexikon. Bp., 1979. 348. 30. Világirodalmi lexikon, 6. kötet 66. 31. Hasonlóan vélekedik Bodnár György is, A »mese* lélekvándorlása c. könyvében: Bp., 1988. 117. 32. Vö.: A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye. Bp., 1907. 62. 33. Az illusztrációul választott példák lelőhelye: Berzsenyi báró és családja, 89., 103., 106., 150., 209.; A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye, 79., 83., 85.; A Berzsenyi-dinasztia. Bp., 1928. 153. 34 A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye, 255. 35. Vö.: Mokány Berci és Spitzig ltzig..., 302-305., 316-317., 325-346. 36. Berzsenyi báró és családja, 1-2. 37. Uo.: 1-2., 10., 15., 26., 36., 107., 118., 243., 244., 292. 38. Vö.: A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye, 105. 39. Uo.: 104. 40. Fölfigyelt erre Gyergyai Albert is, in: Giroflé és Girofla. Bp., 1959. 46-47. 41. Vö.: Szinnyei: Ambrus Zoltán. In: Irodalomtörténet, 1918. 114. 42. Alfa (Alexander Bemát) egykorú kritikája vélte így. In: Budapesti Hírlap, 1906. november 6. (305. szám) 1-2. 43. Vö.: Berzsenyi báró és családja, 236., 308. 44. Prohászka Nietzsche-kritikájáról lásd: Kiss Endre: A világnézet kora. Bp., 1982. 97-100., illetve Derei: i. m. 381-399. 45. Vö.: Szépségvágy és rezignáció, 99-100. 46. A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye, 120-128., 207-209., 212-215. 47. Uo.: 129-159. 48. Lásd: Erdélyi Helikon, 1928. június (2. szám) 153., illetve: Bálint György: A toronyőr visszapillant 1. Bp., 1966.21-23. 49. A Berzsenyi-dinasztia, 196-197. 50. Uo.: 129-140. 51. Vö.: Bálint i. m. 22. 52. Vö.: Voinovich Géza: írók és költők. Bp., 1943. 136. 354
