Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 3. szám - Bogdán László: Márciusi karnevál (regényrészlet)
dűl maradt embernek a földön, ezen a renitens zöld bolygón és elhatározza, hogy a vidrákkal szövetkezve kezd egy új történelmet, egy teljesen újat, életét a feltörekvő, derűsen nagylelkű vidrák civilizálásának szenteli. Ehhez nyilván meg kell számolnia őket. Tudja, hogy ez sziszifuszi munka, de elkezdi, egyszerűen NEM TEHET MÁST! így telnek napok, hetek, hónapok. A vadász sóhajt, de sóhaját elnyomja a déli harangszó. És én hallom 1973-ból, az erdőből, ama másik harangszót is. A két harangszó összekeveredik: a helyszínek átcsúsznak egymásba - az egészbe belejátszanak Sztravinszkij ravasz harangjátékai is! - az erdő fái és bokrai pökhendi természetességgel jelennek meg a kályha és a hűtő- szekrény között a konyhában, a szekrény viszont a lehető legkirívóbban, legexkluzívabban beszél ki környezetéből, a páfrányok közül, a hóból. Hallgatok.
