Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 2. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége II. (tanulmány)
velük, akkor is, ha többnyire - az eddigiektől eltérően - másodlagos, vagy harmadlagos jelentőségűek. A Gesta Erdély megnevezésére a „terra Ultrasilvana” kifejezést használja (SRH I. 65. stb). Ennek kapcsán már régebben megfogalmazódott az, hogy az „ultrasilvana” jelzőt a XII. század vége felé felváltotta a „transsilvana”, ill. az egész összetételt a Transilvania megjelölés (M. Florianus: Históriáé Hungaricae fontes domestici 1/2. Lipsiae 1883. 284-5., Jakubovich E.: MNy 18: 164). Erre vonatkozóan idéznünk kell Györffy Gy. megjegyzését: „...felszínes vizsgálattal azt a következtetést lehetett levonni, hogy az időben korábbi Ultrasilvanus összetételt 1200 körül váltotta fel a TYanssilvanus alak” (Györffy Gy.: Száz. 1983. 1113). Györffy a kétféle névhasználatban az európai latinitás kettősségét látja, miszerint az olaszok és a délfranciák az ultra-, míg a németek és az északi franciák a Irans-összetételű szavakat használták volna (uo. 1113-6). Ebből természetesen annak is következnie kell, hogy a (terra) ultrasilvana alak Mátyás Flórián ellenére sem lehet korjelző akkor, ha olyan írónál találjuk, aki olasz, ill. délfrancia műveltségű. A XIII. századi magyar gyakorlatra itt egyébként egyfajta kettősség jellemző és nemcsak a század eleji, Györffy által is idézett helyen. A budai káptalannak a pápához írt 1253. évi folyamodványában az erdélyi püspököt „transsilvanus” jelzővel jelölik, miközben ő „ultrasilvanusnak” mondja magát („Nos verő Ultrasilvanus et Waciensis episcopi...” Gárdonyi A.: Budapest történetének okleveles emlékei I. Bp. 1936. nr. 36., 51). Vagyis — mint annyi esetben láthattuk korábban is a hasonló „koijelzö” adatoknál - a XIII. század közepén az „ultrasilvanus” jelző még bevett és szokásos volt Erdély megjelölésében, azt tehát IV. Béla jegyzője is használhatta, s méginkább használhatta olyanvalaki, akinek latinsága nem a germán és északfrancia, hanem az olasz és délfrancia területekhez kötődött. A XIII. században persze fel tehetnénk a két változat vegyes használatát is, mint ahogy éppen az idézett oklevélben ezzel találkozunk. Ennek várható előfordulása a Gestában azonban nem kényszerű, s korábban már láthattuk, hogy Anonymusnál valamiféle „archaizálással” találkozunk, XIII. századi korhűsége ellenére ide tartozhat a „terra ultrasilvana” is. Mindenesetre ezt a kifejezést annak bizonyítására, hogy Anonymus 1200 körül írt volna, nem lehet használni. Anonymus szerint, amikor Attila elfoglalja Pannóniát, s megszalasztja a „rómaiakat”, székhelyét a „hévizek” fölött, a Duna mellett állítja fel, helyreállítva a romokat, s az egészet körfallal veszi körül (Pais fordítása itt rossz, Szabó K. jobban adja vissza a helyet: „köröskörül igen erős kőfallal megépítő”, SRH I. 35), e helyet pedig „per linguam Hungaricam dicitur nunc Buduuar et a Tteothonicis Ecilburgu vocatur” (vagyis magyarul Buduuar-nak, németül meg Ecilburgu-nak nevezik). Ez a szövegrész megtalálható Kézainál és XIV. századi krónikaszerkesztményeinkben is, azzal a lényeges különbséggel, hogy mindkét helyen Óbudát írnak, s tegyük még hozzá, hogy Kézai nem, de a krónikák használják a Budauara kifejezést (SRH I. 156, 268). Minekutána a krónikaszövegek végül Ákos mester óbudai prépost művére mennek vissza, bizonyosnak kell lennünk abban, hogy Kézai „tiszta” „Ovbuda” kifejezése saját újítás, krónikáink „Budauara” pedig éppen Ákos mester hozománya, ami nála, az óbudai prépostnál akkor még kötelező is. Az „urbs Attiláé” kifejezés a XII. század végétől ismert (Mályusz E.: Johannes de Thurocz II. Commentarii 1. 115), ebben az esetben azonban Mátyás Flóriánnal kezdődően azt tartották kronológiai értékűnek, hogy Anonymus még Budavárát említi, Kézai pedig Óbudát (Mátyás F.: AkErt. 1878. 137). Ebből azonban nehezen lehet kronológiai értékű érvet szerezni. Budavárát ugyanis még a XIII. század közepén is „Castrum Novi Montis Pestiensis” névvel jelölik (M. Florianus: Fontes Domestici 1/2. 282-3), 1265-ben is ezzel találkozunk, s még 1285-ben „in monte Budensi” a vár megjelölése (Pais D.: MNy 50: 511). Az Óbuda név először 1261-ben fordul elő (Mályusz E.: Johannes de Thurocz, i. m. 114—5), vagyis ebben az esetben ugyanazzal találkozhatunk, mint „Ultrasilvana” esetében, a XIII. század közepén még az Anonymus által használt megnevezés él, azt éppen a század 145
