Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus III. (tanulmány)
Milyen javítást eszközölt a Képes krónika szerzője az előző Gesta szövegén, mert az valótlannak találta? Két kiemelt példa: (35) : A többi nemzetségek pedig, akik eredetre egyenlők és velük hasonlatosak, tetszésük szerint szereztek maguknak szálláshelyet. Ha tehát némely kódexben az van, hogy Pannóniába ez a hét kapitány jött be, és Magyarország csupán általuk keletkezett, honnan jön hát Ákos, Bor, Aba és a többi nemes magyar nemzettsége? Hiszen Szittyaországból származnak és nem vendégjövevények! (Geréb) (36) : Bizonyos tehát, hogy nemcsak hét kapitány hódította meg Pannóniát, de más Szittyaországból jött nemesek is. Ezért tehát másoknál jobban lehet tisztelni bennük a hatalmat meg a méltóságot; a nemességet azonban egyenlőképp. (Geréb) Tekintsünk el pontosabb fordítástól, mert a lényeg előttünk áll. A 14. századi krónikás tudta, hogy nemcsak Árpád és hat másik társa foglalta el a Kárpát-Medencét, hanem többen voltak, akiknek leszármazottai még éltek, de a rendelkezésére álló V. István kori gestából hiányzott a kun vezérekre, köztük az Abákra vonatkozó írásbeli alátámasztás. A rendelkezésre álló krónika tévedését ezért a fenti szöveggel ellensúlyozta. Azt viszont nem tudta, amit mi, késő utódok már tudunk, hogy a 18. században előkerült Gesta Hungarorum megőrizte, bár úgy látszik nem teljes egészében, a többi honfoglaló vezér nevét is. (Bor a gestabeli Bors-sal azonos lehet, míg Ákos hiányzik.) A Képes Krónika szerzője névtelen maradt, mert az Úrnak 1357. esztendejében a régi magyar krónikáknak átírása / másolása és nem újonnan történő megírása kezdődött meg. B) PROLÓGUS (2) A Gesta Hungarorumban N.-hez, a baráthoz írott levél felett piros betűs szöveg áll: Incipit prológus in gesta hungarum. A Képes Krónika b) a bemutatkozás után lényegében azonos fejezetcímmel folytatódik: Incipit prológus in cronicam Hungarorum. Emeljünk ki ebből a Prológus-ból néhány részletet: .Általam uralkodnak a királyok - mondja az Úristen bölcs Salamon Példabeszé- dei-nek nyolcadik fejezetében” ... ,Ám bár minden ó szolgáit fölmagasztalja és nagy tisztességgel ékesíti, a mennyei boldogság részesévé teszi őket, mégis méltó tettekért méltóképpen jutalmaz, azokat ékesíti fel hatalmasabban azoknak ád méltóságot és hivatalt bőségesebben, akiket méltóbbaknak ismer.’... .Világosan megmutatkozik ez a méltóságos királyok fennen ragyogásában, s a magyarok királyai által szerzett nevezetes diadalmak gyakoriságában. Az isteni tekintélyben bízva, kardjaik élével, az ellenséges hadsorokat hatalmasul megfutamítván, királyok és császárok táborait felforgatván erősek lettek a háborúban’. ... „Én (Isten) - mondá - ki véghetetlenül erős vagyok, megsegítem mindazokat, akik elöl ülnek. Mert én ölök és én éltetek, sebet ütök és gyógyítok és nincsen senki, aki megszökhetnék kezeimből; én emelem fel porból az ínségest, hogy üljön a fejedelmekkel és királyi trónra jusson.”... „És másutt mondja Salamon a Bölcsesség Könyvének hatodik részében: „A bölcs és irgalmas király támasza népének, elűzi a hitetleneket, felszabadítja a zsarnokoktól elnyomott népeket”. .Igazán beteljesedett ez Magyarország királyaiban, kik legyőzték mind a zsarnokokat, Magyarország népeit a békesség gyönyörűségében, bőséges nyugalomban tartották, és pedig azért, mert jobban félték az Úristent, mint a többi királyok. Ezért íija Mózes ötödik könyvének 17. fejezete: „Kit királlyá tettek, ülvén országa trónusán, írja le magának Isten törvényét, tartsa magánál és olvassa életének minden napjaiban, hogy tanulja meg félni az ő urát, Istenét, és megőrizni az ő igéjét, ami van az ő törvényes 1131
