Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 12. szám - Salamon Konrád: Miért a sok felesleges indulat? (Hozzászólás Vekerdi László vitaindítójához) (esszé)
IX. A politikai bölcsesség mellett a keresztény erkölcsiség is azt sugallja, hogy végét kell vetni az állandó törlesztésnek. Egyszer már meg kell szakítani az egyik törlesztéstől a másikig tartó folyamatot. Látni kell azonban, hogy a magyar társadalom képtelen az elmúlt évtizedekben elszenvedett visszaélések és megaláztatások maradéktalan megbocsátására. Ezért az áthidaló javaslatnak tartalmaznia kell a megbocsátást (a bukott rendszer kiszolgálói számára), de az elmarasztalást is (a főbűnösökkel szemben). Ez lehet az a kölcsönös engedmény, amelyet elfogadhatnak a bukott rendszer volt haszonélvezői és a közreműködésükkel megnyomorított magyarság is. X. A nemzeti gondolat szintén a kölcsönösen elfogadható kiegyezést, a megbocsátást követeli. Ez ugyanis a magyarság megmaradása szempontjából is létkérdés. Ne felejtsük el, hogy a huszadik század a magyar történelem talán legborzalmasabb százada. Az ország megcsonkítása mellett forradalmak és ellenforradalmak, vörös- és fehérterrorok követték egymást. Nem csoda hát, hogy nem maradt az országnak olyan lakosa, aki valamelyik fordulatnál (vagy többnél is) ne kapott volna sebeket. Nincs tehát olyan magyar, akinek ne lenne egy másik magyarral szemben törleszteni valója. Ha nem vetünk véget ez állandóan új sebeket ejtő folyamatnak, képtelenné válunk a létkérdésünkké vált nemzeti együttműködés megteremtésére. A nemzeti megmaradás és megújulás is azt követeli tehát, hogy a magyarság különböző csoportjai - belső ellentéteiken felülemelkedve - kiegyezzenek egymással. Csak így felelhetünk meg Szabó Dezső örökérvényű felszólításának: „Minden magyar felelős minden magyarért!” XI. Az elmondottak alapján remélem, hogy a magyar társadalom megbékélésének szükségességében Csurka István és Vekerdi László épp úgy egyetértenek, mint szellemi és politikai ellenfeleik. E megbékélés természetesen nem ellentét- és vitamentes közéletet jelentene, csupán a kölcsönös rosszhiszeműségen alapuló gyűlölködés abbahagyását. így teremtődhetne meg a nagyon időszerűvé vált termékeny hétköznapok számára megfelelő társadalmi és politikai légkör. 1097
