Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Pusztay János: A finnugor népek nemzeti ébredésének dokumentumai (I. A marik) (tanulmány)

elemzések és gondos tudományos-műszaki szakértői vizsgálat nélkül folyt, s aminek következtében- a köztársaság Hegyi-mari, Jurinszki, Kilemarszki és Zvenyigovszki járásainak legjobb ártéri földjei víz alá kerülnek,- a köztársaság jelentős részében élesen romlott az ökológiai helyzet,- a mezőgazdaság tetemes károkat szenvedett,- a mezőgazdaság kritikus helyzetbe került,- a mari nép kulturális-történelmi emlékeiben hatalmas pusztulás következett be, víz alá került és megrongálódott több száz, egyedülálló tudományos-történeti értéket képviselő történelmi-régészeti emlék, közülük 200-at a teljes pusztulás fenyeget.

A Marij usem demokratikus mozgalom kongresszusa azzal a kéréssel fordul- a Mari ASZSZK Legfelső Tanácsához, hogy ne engedje a csebokszári víztározó szintjének további emelését,- a Mari ASZSZK minisztertanácsához, hogy kezdeményezze a Szovjetunió Energiaügyi Minisztériumánál és a Folyami hajózási Minisztériumnál az okozott károk kompenzációját.

5.

A Marij usem demokratikus társadalmi mozgalom (szervezet) alapszabályát a fentiekben említett kongresszuson fogadták el. Az Alapszabály szövege mari és orosz nyelven egyaránt megjelent. Mari nyelven a Marij kommuna című lap 1990. június 10-iki számának 3. lapján, oroszul a Marij csang júniusi számának 6. lapján. Az alábbiakban közöljük az Alapszabály teljes szövegét.

A „MARIJ USEM” DEMOKRATIKUS TÁRSADALMI MOZGALOM (SZERVEZET) ALAPSZABÁLYA

A „Marij usem” (Mari szövetség) demokratikus társadalmi mozgalom (szervezet), amely fellép a szociális igazságosságért, a nemzeti viszonyok harmonizálásáért, az emberi jogok feltétlen betartásáért, függetlenül a nemzeti, szociális, párt- és vallási hovatartozástól, s aktívan támogatja a lenini nemzetiségi politikát, a peresztrojka programját és a szocialista társadalom megújítását. A „Marij usem” a haladás, a humanizmus, a béke és a környezetvédelem nevében tevékenykedik, működésének alapjául a Mari ASZSZK egész lakosságának, valamint a köztársaság határain kívül élő marik érdekeit és jogait teszi meg.

1. Célok és feladatok

1.1. visszatérés a nemzetiségi politika lenini elveihez és normáihoz; a Szovjetunió valamennyi népe és nemzetisége alkotmányos jogainak, egyenlő esélyének és nemzeti szuverenitásának biztosítása;

1.2. a népek egyenjogúságának gyakorlati megvalósítása a nyelv, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén, figyelembe véve a köztársaság lakosságának soknemzetiségű összetételét;

1.3. a politikai és a szellemi kultúra színvonalának emelése, az internacionalista hagyományok erősítése és a nemzeti öntudat fejlesztése;

1.4. a marik kultúr-etnikai konszolidációja;

1.5. a mari nép nyelvének, kultúrájának és hagyományainak megújítása és fejlesztése;

1.6. köztársasági nyelvtörvény elfogadása, amely a mari nyelvnek biztosítja — az orosz mellett - az állami nyelv státuszát;

1.7. a falu problémáinak megoldása, a kistelepülések megőrzése;

1.8. a munkásosztály és a műszaki értelmiség nemzeti kádereinek kialakítása;

1.9. aktív közreműködés a dolgozók életszínvonalának emelésében.

1032