Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 11. szám - Pusztay János: A finnugor népek nemzeti ébredésének dokumentumai (I. A marik) (tanulmány)
1. határozat: Demokratikus társadalmi mozgalom (szervezet) alapításáról Marij Usern (Mari szövetség) néven A Mari Köztársaságban és annak határain kívül, ahol mari lakosság él, Marij usem néven létrejött egy demokratikus társadalmi mozgalom (szervezet) a peresztrojka és a mari nép megújulásának támogatása céljából. A szervezet teljes mértékben támogatja az országban végbemenő forradalmi megújulást. A Marij usem mozgalom alapító kongresszusa úgy határozott, hogy 1. elismeri a Marij usem demokratikus társadalmi mozgalom (szervezet) megalapítását; 2. jóváhagyja és megerősíti a Marij usem demokratikus mozgalomnak a szerkesztő bizottság által előterjesztett alapszabályát; 3. felhatalmazza a mozgalom Központi Tanácsának vezetőségét, hogy forduljon a Mari ASZSZK Minisztertanácsához azzal a kéréssel, hogy jegyezzék be a Marij usem mozgalmat és hagyják jóvá alapszabályát. * 2. határozat: A mari nyelvnek a köztársaságon belüli státuszáról Figyelembe véve a mari nyelv állami megvédésének szükségességét, a Marij usem demokratikus mozgalom kongresszusa elengedhetetlennek tartja, hogy törvény szülessék a köztársaság nyelveiről, amely a mari nyelvnek az orosz mellett biztosítja az államnyelvi státuszt. A hegyi marik lakta körzetekben a mari nyelv mezei változata mellett a hegyi marinak kell az államnyelvnek lennie. Az államnyelvi státusz azt jelenti, hogy- biztosítják valamennyi állampolgárnak, szervezetnek, intézménynek és hivatalnak a Mari Köztársaság határain belül az élet minden területén a mari nyelv szóbeli és írásbeli használatának jogát;- pontosan meghatározzák azokat a területeket, amelyeken a mari nyelv ismerete a munkatársak számára kötelező;- biztosítják olyan iskolaelőtti gyermekintézmények működését, amelyekben a mindennapi érintkezés nyelve - az orosz, tatár és egyéb nyelvű intézményekhez hasonlóan - a mari nyelv;- garantálják a köztársaságban a középfokú képzést mari nyelven. A mari nyelv állami szinten történő védelmével együtt a Marij usem fellép a kétnyelvűség fejlesztése érdekében, elismeri bármely nemzetiségű állampolgárnak az anyanyelve és kultúrája fejlesztéséhez való jogát. * 3. határozat: A marik kulturális-etnikai konszolidációjáról A nemzeti, szociális és szociális-demográfiai politika megsértése, a nép jogainak és nemzeti érdekeinek megnyirbálása, a mari kultúra képviselőinek nacionalizmussal való megalapozatlan megvádolása a sztálini törvénysértések és a pangás éveiben a nemzeti nihilizmus növekedéséhez, a kulturális örökséghez való közönyös viszonyhoz, az etnokulturális hagyományok nemzedékek közti közvetítési mechanizmusának megsértéséhez, a mari nyelv működési szférájának jelentős beszűküléséhez vezettek. A népi kultúra és a szellemi közösség eltorzulása veszélybe sodoija a marik egészséges etnokulturális fejlődésének normális működését, fékezi a mari nemzet kialakulásának folyamatát. A kialakult helyzetben a kongresszus szükségesnek tartja, hogy 1. a Marij usem demokratikus mozgalom elsőrendű feladata legyen a mari nemzet kulturális-etnikai konszolidációja, a marik internacionalista és nemzeti öntudatának fokozása, a nemzeti nihilizmus valamint az etnográfiai csoportok és szubetnoszok mesterséges elszigetelődésének leküzdése érdekében végzett célratörő tevékenység; * 1030
