Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Balla László: Vorkutai temetés (novella)

s megülhessék a lagzit. Azután le is járt a büntetése, de a szabaduló raboknak itt ajánlatot tesznek: maradjanak még egy időre, most már szerződéses ala­pon, busás fizetésért - és Mait kötélnek állt. Három évet írt alá. Szegény az a lány, neki sincs semmije... Csak kell egy kis pénz a családalapításhoz. És két hónapra rá maga alá temette egy bányaomlás. Csak holtan tudták már kihúzni. A falujából seregnyi ember jött. Szülők, menyasszony, még vagy százan. Mait tragédiája, mátkájának szűzözvegysége, úgy látszik, az egész falut meg­rázta. Elemér atya egy fárasztó műszak után épp „otthon” pihent (ez azt jelenti, hogy egy nyolcvanszemélyes barakkban ült priccsének a szélén), mikor föl­kereste az elkeseredett apa.- Te pap vagy? (Itt mindenki mindenkit tegezett.)- Igen. Az vagyok.- Volna hozzád egy nagy-nagy kérésem - folytatta tört oroszsággal. ­Temesd el a fiamat! Nem akarom, hogy csak úgy bekapaiják a földbe, mint a kutyát! / Elemér atya első reflexe az volt, hogy készséggel beleegyezik. De abban a pillanatban az eszébe jutott valami, ami mélységesen lesújtotta, mert úgy látta, nem lesz módjában megadni szerencsétlenül járt egykori rabtársának ezt a végtisztességet. Egyelőre semmit sem felelt az apa kérésére, az meg a hallgatásból rosszat sejtett, s már kissé szemrehányó hangon kérdezte:- No, hát megteszed...?- Nézz ide, hadd gondolkozzam egy cseppet. Adj egy kis időt! Gyere vissza egy jó óra múlva!- Gondolkozni? Ugyan miért?- Hidd el, komoly okom van rá...- Hát igen, lehet, hogy megbüntetnének érte, és nem is kérnélek ilyes­mire, ha...- Ugyan, a büntetés...! Ki törődik itt a büntetéssel? Másmiatt kell gondolkodnom a dolgon. No, gyere vissza egy óra múlva! Az őszbajuszú, zömök észt parasztember láthatóan csalódottan távozott, számítva arra, hogy ide egy óra múlva is hiába jön. Ugyan, mi lelheti ezt a furcsa papot? Hát nem erre tett fogadalmat Isten előtt? 4. A nyomozók elégedetlenek voltak. Nem hitték, hogy sokat érne az egyetlen terhelő bizonyíték, amit sikerült a pap lakásán lefoglalni. Két iratköteg, az egyik valami ismeretlen nyelven íródott, a másik magyarul. Az ügyész azon­ban érdekesnek találta az elkobzott szövegeket, s rájuk építette azt a meg­állapítását, hogy Elemér atya „olyan professzor féle”. Az új egyházi törvénykönyv, az 1983-as kódex latin szövege s ennek félig elkészült magyar fordítása került a hatóság kezébe. Elemér atya illegális csatornán jutott a kódexhez egy bécsi jezsuita páter révén. Ahogy kézhez vette, nagy buzgalommal látott hozzá a szöveg magyar fordításához; élvezte 992

Next

/
Oldalképek
Tartalom