Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 4. szám - Wintermantel István: Egyedül volt-e Lenin, avagy hol kezdődött a sztálinizmus? (Történelmi vita irodalmi köntösben) (tanulmány)
ugyanis sohasem közvetlen, s így az egyes kérdések külön-külön vizsgálódásokat kívánnak. Kozsinov olyan kritikusokkal, szerkesztőkkel, publicistákkal, történészekkel vitatkozik, akiknek véleményét, nézeteit okkal tartottuk már régebben is (Vlagyimir Laksin, Lev Annyinszkij) vagy újabban (Vitalij Korotics, Rój Medvegyev, Nyikolaj Smeljov) mérvadónak, előremutatónak. Mégis, úgy vélem, e velük vitázó tanulmány olvastán nem irodalmi táborokban kell gondolkodni, itt most lehetőség van arra, hogy mélyebbre ássunk. És kulturális vonatkozásban és politikatörténeti, eszmetörténeti vonatkozásban is nemzetközi, egyetemes összefüggésekben kell gondolkodni. A szovjet irodalmi-publicisztikai viták mögött különböző történelemértelmezések végig nem vitt vitája húzódik. Kozsinov itt leegyszerűsítve ismertetett sztálinizmus-koncepcióját előzetes minősítések nélkül, érdemben kell összevetni Rój Medvegyev, Dimitrij Volkogonov és mások sztálinizmus-koncepciójával, a Kozsinov történelmi vázlatában érvényesülő ideológia, párt- és társadalomtörténeti felfogást a mások által vázolt fejlődésképekkel. Egy bizonyos: lényegi kérdésekben kell állást foglalni. És mint Kozsinov is írja tanulmányában, nem az a cél, hogy bíráljuk, hanem hogy megértsük a múltat. Egyértelműen látható: az átalakításról folyó vita a szovjet irodalmi publicisztikában ma már nem akörül zajlik, hogy legyen-e átalakulás vagy sem, hanem hogy mi az, aminek a múltból meg kell maradnia, hogy mi is az átépítendő ház maradandó alapja. (1989. tavaszán) 379