Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 3. szám - F. Almási Éva: Beszélgetés Gecser Lujza textilművésszel (interjú)

A művészet egyik alapszabálya a különböző technikák, különböző kompozíciók al­kalmazása, és ebből, mint egy kollázsból kellő érzékenységgel össze lehet hozni egy új felületet, ami egészen mást közöl, mint először. 1983-ban Velemben látszólag visszatértél a hagyományos anyagokhoz. Üjból textilt alkalmaztál a drapéria merevítéseknél és az alak-kompozícióknál. Ez mennyiben jelent előrelépést számodra? Ezt még nem tisztáztam magamban. Ez inkább olyan dolog, mint a szakaszos fej­lődésben a visszalépés egy korábbi dologhoz. A képszerű, síkszerű kompozíciók után visszakanyarodtam a térszerűhöz. Üjból izgatni kezdett, hogy körbejárható. Nemrég kaptál egy murális megrendelést. Az Agrober számára kellett egy nagy méretű térkompozíciót elkészítened. Itt ismét funkciót kapott a textiled. Igen. Ügy gondolom, hogy ezt nagyon becsületesen meg kell csinálnom, hiszen ez olyan számomra most, mint a velemi ösztöndíj. Kapok egy kis pénzt, jobb anyagokat vehetek és ez a feladat nagyon izgat. Az építész Makovecz Imre egy egészen más­fajta, szokatlan teret hozott itt létre. Elvárása velem szemben csak annyi, hogy csináljam azt, ami jólesik, de ennek helyességéről győzzem őt meg. Egyébként még nincs teljesen kész, még nem nyílt meg a klub. Végső kérdésemre valószínűleg csak általánosságokban tudsz felelni. Hogyan ítéled meg a jelen textilművészetét? Beszélhetünk „textil-fejlődésről”? Szerintem ez nem textil-fejlődés, hanem egyszerűen a képzőművészeti élet fejlődik ilyen látványosan. Amikor a textil olyan nagy svunggal indult, mikor olyan erőteljes irányzattá vált, akkor a képzőművészet egyszerűen vissza volt fojtva. Azt hiszem Attalai Gábor írt erről valahol, de lehet, hogy csak mesélte. Behelyettesítődtek a különféle festészeti irányzatok a textil-irányzatokkal. Most a képzőművészet hasonló módon kezd alakulni, mint akkor a textil, kezd ismét magára találni. Sokan mond­ják, hogy most meg a textil veszti el korábbi szerepét, kiürült. Én ezt nem így gon­dolom. Az egyéniségnek milyen szerepet tulajdonítasz? Nagyon sokat. Ha nem lettek volna a textilművészetben ilyen nagy egyéniségek, akkor nem jutott volna el idáig, és nem lenne miből kiürülni. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom