Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Vitéz György: A gyalázat lemosása (vers)
banánhéjat dobsz a táncterem közepére a bomba Kugelhof dona nobis Konditoreien jobb ma egy véreb mint holnap egy túsz de száz túsznak is egy a vége fehér fal szürke velő melybe a díszszázad belelő ez a huszadik díszszázad fin(g) de siécle a hősterror kivágja a rezet Prinz Eugénika mars sterilizél hát te túlélted? ez a század büntetőszázad ez a század lelkűnkön szárad IV. Öt kila mosópor szivacs seprő oltatlan mész (himlőtől a másvilágra) egyszerű pásztor! És így a profilakszis után nekilátnak nemes nagy mosógépet vásárol Ágnes asszony fali delet üt a cikomyás cga^ metafora de a mosásban összeugrik a lélek a fehér karitászon átüt a rosszakaratú penész (bridzsparti van ne zavard köreim) szürkülő nyelvem kioltom (nem öltöm ki) bemutatkozom a személyes név más (mint a macskáké) én te ő mi tudjuk ez a század menetszázad (negyven ember 8 ló) ülünk a restiben a mi személyes névmásunkat még nem vették lajstromba nem vették figyelembe de az állomásfőnök már törölgeti cvikkerét és hagyományos zöldfehér (Fradi) tárcsáját hogy mindenkinek beintsen 966
