Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos levelezéséből
s a részletkülönbségek onnan adódnak, hogy közös forrásaink és szempontjaink érvényesítésében ki melyik irányban, s milyen távolságra haladt előre. Béla ennek a levélnek csak az előzetes jegyzeteit látta. (A fogalmazásom komisz, a gép komisz: ismételt elnézését kérem.) Tehát: 1) a tudattól független tudat teóriája 2) a csomó-pont teória 3) etikai agnoszt.icizmus 4) a krisztológia etikai-esztétikai embertörténelmi értékelése. A négy pont által futólag jelzett elgondolásának mérsékelt irracionalizmusával épp úgy szembenállunk, mint radikális agnoszticizmusával. Mindazokat a szellemi törekvéseket és argumentumokat, amelyek irracionalisztikus értékelésre csábították legjelentékenyebb, legrealisztikusabb és legenergikusabb gondolkodóinkat — feloldottaknak érezzük és tudjuk! A feloldás ugyanabban a történelmi folyamatban jött létre, mint maguk a problémák. (A magunk feladatát egyrészt ezeknek a problémáknak és megoldásoknak elvi közös nevezőre hozásában és kezelhetővé-tételében látjuk.) A négy pont pozitív mozzanataiban úgy érezzük, hogy már teljesen közös forrásokból táplálkozunk. Csak az elsőre térek ki, amelyik az egész helyzet sarkpontjának tűnik előttem. (Természetesen az irracionális gyökérszálak itt is jelenlevő hatását most zárójelbe tesszük.) Miben és hogyan nyilvánul meg az egész elgondolásnak sarkpontszerű elmozdító ereje? I: a tudattól független tudat mélyén kritikai és analitikus tétele a marxi filozófia alapaxiómáit érinti és ezáltal nagyon kényelmetlenné teszi a közérzetét mindazoknak, akik megszokták, hogy mindig ők hivatkozhassanak arra, hogy a másik az, aki az alapkérdések elől kitér. II: mint ahogy ön rögtön felhívta rá a figyelmet, a lét-tudat kapcsolaton belül a lét primátusának gondolatát ön radikálisabban képviseli. Nem várt irányból betörő kritika. Ill: a polemikus helyzettől függetlenül is mindig a legélőbb, leghatékonyabb logikai fordulat: a gondolat önmagára való alkalmazása! Ez történt! IV: at. f. t. gondolata: a tudat létszerűségének és szakadékosságának is önkénytelen és tudatos kifejezése is, tehát a gondolat dialektikus karakterének megnyilatkozása! Az elgondolás egyik legpozitívabb értéke és lehetősége, és újból polémikusán mozdító erejű: a létezés ellentmondásos szerkezetét egy általuk ismeretlen mélypontján világítja meg. V: az elgondolás európai és világjelentőségét az adja, hogy exisztencializ- mus, marxizmus és művészetbölcselet közös alapkérdéseit bolygatja meg. (Ezért sürgettük évek óta, még a végső lecsiszolás előtt is az ön megnyilatkozását !) VI: munkára és gondolkodásra fogja kényszeríteni a rutin-hívők és rutin-kritikusok eltespedt seregét. Pontosabban majd személyesen Zengővárkonyban és Budapesten. Addig is üdvözlettel és igaz tisztelettel híve: Szabó Lajos” 947
