Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Kotányi Attila: Szabó Lajos képíró dialektikája (megszelidíthető-e a dialektika, vagy legalább leszoktatható-e a táncról?) (álinterjú-töredék)

Meg kell nézni a gyermekrajz, a pont-pont-vesszőcske kifejező erejét. Erről ér­demes volna hosszasan értekezni. Lehetőleg Klee, Dubuffet, a Cobra, Alesin- szky és' mondjuk Penk társaságában. Piaget is ott lehet, üsse kő. * Az ideggyógyintézetekből ismert öngyógyító képírással Vajda és Szabó már a 40-es években Prinzhorn írásaiból és a CIBA folyóiratból ismerkedtek meg. (Ma Navratilon kívül elsőrendű magyar szakértő: Jakab Irén.) Ezekre a raj­zokra Szabó Lajos sokszor és bámulattal kitért azokban az években, amikor ő maga még csak a kicsi ceruza-j eleket kalligráfiálta az általa éppen olvasott könyv margójára. * Ide tartozik, ehhez a „kifejezéshez” Lascaux és más barlang- és sziklafestmé­nyek táltossága. Szabó Lajos a Lascaux-i bivaly-graffitiról: „a művészettörté­net nagy részét odaadnám érte!” * Mi az electric-bugi? Néger hajléktalan utcagyerekek rángatódzó kígyózásból álló tánca. Epileptikus görcsöt táncolnak el, annak visszatérő krízises guban­cát, átmenve siklós kígyózásba. Mit jelent? Önkifejezést, de teljeset — kör- benálló hölgyeim és uraim — New York Low Manhattan egyik utcakereszte­ződésénél. Kérdésedre válaszul felsoroltam néhány jelenetet, közbeszólást, felsorakoz­tattam egy kis kamarakórust. Ez kiegészíthető volna a világ legnagyobb, sok­tízmilliós kórusával. Szabó is ott áll a sorban, jámboran, mint mind:g. A 20. sz. vége felé járunk. A múzeumoknak sem megy rosszul. Százezrek látogatják őket. Vadnyuga­ton is. De amiről itt szó van, az azért még kilóg a múzeumból. A graffiti-művé­szet. De nem sokáig. (Szabó ma benn is van, kizárva is van?) * összefoglalva: a képírásos dialektika Zen-projekció, faragottkép-tilalmas szub­jektivitás, jelbeszéd, „a szubjektivitás centrumbaállítása”, nem más mint a „ra­dikalizmus titka” (Sz. L. 1947.), nem más, mint electric-bugi, graffiti, graffiti- művészet is, nemcsak égbekiáltás, megtáltosodott könyörgés, mert könnyen se­bezhető, érzékeny médium — egyszóval: önkifejezés. * Visszaidézem kérdésedből: „Megérthetők-e a rajzok Szabó többi dolga nél­kül?” Megérthető-e hogy mit ábrázolnak? Mi megérthető-e? A rajzok sunyata—„semmi” nevű szépsége? Aki képes rajtuk elcsodálkozni, — megértette-e őket vagy sem? Aki nem képes „többi dolgai” felett elcsodálkozni, — megértette-e őket vagy sem? ♦ 926

Next

/
Oldalképek
Tartalom