Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: Adalékok a tudományos szocializmus szerepéhez és ismeretlen vonásaihoz

Adalékok a tudományos szocializmus szerepéhez és ismeretlen vonásaihoz

A tudományos szocializmus Marx Károly munkásságához fűződik. Mi volt erre a marxi tudományos szocializmusra jellemző?

a) a német klasszikus filozófia (Kant—Fichte—Schelling—Hegel) egyes fontos eredményeinek s a felette gyakorolt bírálatnak (hegeli baloldal és Feuerbach) magáévá tétele és továbbfejlesztése;

b) Smith, Ricardo és a korabeli angol közgazdaságtan kritikai feldolgozása;

c) kora politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásainak elemzése (ipari forradalom, munkásszervezkedés, szocialista gondolatok) a munkásság és egy posztulált egyetemes átalakulás szempontjából; plusz program, ugyanebből a szempontból feldolgozni a világtörténelmet.

a2) Nemcsak az idealista, nemcsak a polgári, de minden filozófia feloldása ;

b2) nemcsak az angol, de minden közgazdaságtan teoretikus és praktikus megszűnése (óvatosabb fogalmazásban: a munka közgazdaságtana lép a tőkeapológia helyére);

c2) a politikai forradalmak, a politika, az állam, a munkamegosztás és magának a munkának a feloldása (Aufhebung). .

Marx Károlynak ezt a roppant szintétikus tevékenységét úgy foghatjuk fel, mint a munkásság vágyainak és célkitűzéseinek a történelmi változások sodrával és törvényszerűségével, illetve egy egyetemes érvényre igényt tartó módszertan respektusával való impregnálását.

Hetven-nyolcvan éve, hogy kikristályosodott ez a marxi szintézis. Marx egyes tanítványai a rendszer egyes pontjait továbbépítették vagy modifikálták; de kitartottak az immár senki által nem védett ricardói közgazdaságtan kritikájánál; kitartottak a liberális polgárság által mindig is akceptált felfogás hangoztatásánál, hogy a gazdaság a lényeg és a kultúra csak felépítmény (ahol marxisták és liberálisok minden felelősség nélkül hangsúlyozhatták, hogy a felépítmény „visszahat”, s a kultúrának „is” van valami jelentősége — mert nem volt számonkérés!). (Még egy: az anyagi birtokon belül levő polgárság és szellemi képviselői számára persze kellemetlen leleplező hatású volt a marxi materializmus.)

A marxizmusnak nemcsak tömegei, hanem avantgarde-ja is hittek a marxizmusban anélkül, hogy ismerték volna a marxi kritika tárgyát vagy magát a kritikát. Hittek anélkül, hogy a nem-marxi szocializmusról, egypár elítélő frázistól eltekintve, tudomást vettek volna; hittek anélkül, hogy vezető teoretikusaik akárcsak abban is azonos eredményre jutottak volna, mi a marxizmus maradandó magja és jelentősége--------d

e nem vizsgálták (egy-két eretnektől eltekintve) a polgárság által soha igazán nem védelmezett német klasszikus filozófiát, aminek Marx és Engels magukat örököseinek tekintették;

nem mutattak érdeklődést az iránt a marxi intenció iránt, amely a szociológia, a közgazdaságtan, a történelemfilozófia problémáit a mindenkori jelen-célkitűzések szempontjából csoportosította át;

794