Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: "Vezess vagy kövess!" (Lelkiismeret, Zseni, Mammon)
Kierkegaard és Bergyajev hiába próbálják szétszakítani a szent és a zseni életét és sorsát — csak megkülönböztetni lehet ma, és harmóniába hozni holnap. Hegel: A szabadság belátott szükségszerűség! És a szükségszerűség? Belátott szabadság? Luther: Itt állok és nem tehetek másképp! Minden zseni és minden igazi tehetség sorsa egyetlen tiltakozás a hit, a tudás és az érdem szétszakítása és egymás ellen való kijátszása ellen! Goethe szellemében a zsenit a szívósság és érzékenység paradox és bomlékony egységeként foghatjuk fel. „És a világosság a sötétségben fénylett, de a sötétség nem fogadta be azt.” „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.” A Kőmíves Kelemen balladája nem a zseni és közösség drámájáról szól? Zseni és rádium — gyógyít vagy roncsol. Gonosztevő? őrült? gyermek? igen, a farizeus középszer szemében szükségképpen az! „Mert ti vagytok a világ világossága.” A szó ősi mérgeivel felfrissíti a nyelvet! (Vö.: Ady). „Nyelvében él a nemzet!” — az alkotó komplementer nemzetéhez. Érzékenységek kegyetlen találkozója. Megértés, újítás, és megújuló visszatérés! A helyreállított tájékozódás. Szakrális heroizmus: Lao-ce nem-cselekvése. Szabad akarat. Az empirizmus posztulátumának megfelelően csak alkotó számolhat be az alkotóról. Csak ő rendelkezik a szükséges tapasztalati alappal hozzá! A zsenialitás kérdése és valósága tréfás kérdéseket ad fel! Ki állapítja meg elvben az alkotóról az ő alkotó mivoltát? önmaga mint érdekelt fél? Az átlagember, kötelező szavazás elrendelése útján? A mindenkori akadémiák „halhatatlanjai”? Ki az alkotó? ki határozza meg? ők maguk vagy mások? Ha ők maguk, akkor a nemalkotók hogy különböztetik meg őket önmaguktól? bitorló trónkövetelőktől? hamis prófétáktól? Mammon Hogyan szervezkedik a Mammon? A tehetetlenség, az alacsonyrendűség és középszerűség hármasegységében. És mindez feldíszítve néhány idejében megromlott tehetség naiv hiúságával, s mindez betetőzve az ártalmatlanná tett géniusz dárdára tűzött fejével. A teória hozzá: „Teremtsünk embert és világot képünkre és hasonlatosságunkra, hogy mi legyünk mértéke és oka mindennek, ami létezik, abban, hogy létezik és mindennek, ami nem létezik, abban, hogy nem létezik.” 774
