Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 8. szám - Csokits János: Ha elmondom, mi történt velünk..., Monológ süketeknek, Útjelző, A béke szigetén, Armageddon (versek)
A béke szigetén Hitler, Sztálin és Hirosima, e boldog század vetése beért: egynéhány háború, forradalom, eretnekhajsza és boszorkányégetés után Gulliver-kissé étvágytalan. Mozgásra volna szükség — gondolja dohos könyvei közt — testmozgás, napfény, tengeri szél... A finnyás utazó, jobb híján, Robinson C. Robert yorki matróznak álcázza magát. Szent Kristóf reggelén a révnél merengve sorban áll, foga közt régi eklogát morzsol — veteres migrate coloni... hogy is volt? .. Fogdmegek lapozzák útlevelét: „Crusoe... azelőtt Kreutznaer... apja brémai kereskedő ... Rendben vannak az okmányai?” Gulliver bólint. Zsebéből egykedvűen előhúz néhány hamis papírt, nunc victi tristes, dörmögi lassan, vissza se néz és tengerre száll. Ezúttal a Béke Szigetén szenved hajótörést. Amerre néz: lakatlan, tiszta nyár. Sehol egy ember. Gulliver elégedett. Telnek a napok, a holdak, halászik, kertészkedik, a teremtés hatodik napján törkölyt főz, kecskét nevel. Esténként gyertyánál olvas, kagylót, kavicsot díszít, vagy sziklák közt ülve a tengert nézi, a csillagokat. Bolygók, tejutak sorsán tűnődve alszik el. Gondja nincs. Szörnyen elmaradott. Egy reggel palackot mos partra a víz. Ázott papíron üzen a világ: „Robinson, rég nem írtál. Beteg vagy? Duzzogsz? Álmodozol?
