Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Ágh István: Gyertyagyújtó (regényrészlet)

megtámadókat kiűzni, még üldözőbe venni is lehessen, azért hogy miért mer­ték magukat védelmezni? és miért nem hagyták magukat egytől egyig lemé- szároltatni? SZERKESZTŐSÉG: Nem titkolhatjuk meglepetésünket a fölött, hogy e szavak a felvilágosodás eszméiben annyira gazdag igen t. cikkíró tollából kerültek ki. De semmi esetre meg nem engedhetjük, hogy bármilyen fél részéről jövőre ismétlődjenek. KENESSEY: Nem akarom P. J. urat a gyanusítgatások azon terére követni, melyet ő irányomban oly ritka leleményességgel gyakorol, de a tényállások azon elferdítése s azon vallási fanatizmusról tanúskodó kifejezések és eszmék miatt, melyekkel válasza staturálva van, jogosítva érzem magamat a szerk. megjegyzésben foglalt, mintha »P. J. úr a felvilágosodás magasabb eszméiben annyira gazdag« lenne, egész határozottsággal kétségbe vonni, — s abbeli ag­godalmamnak adni (kifejezést, vallycin képviselői választásának megsemmisí­tése nem volt-e vagy tán még egyébre ás kártékony befolyással? Oly ellen­féllel van dolgom, ki a fegyvert nemigen válogatja. PAP JÁNOS: A megyei törvényszéknél tett lépéseivel és a magánkereset meg­indításával! fenyegetődzésekkel kár volt a tintát pazalni, jól tudja K. M. úr maga is, hogy nem tartozom azok közé, kik ön árnyékjoktól megijedni szok­tak. A nyilatkozatban foglalt meggondolatlan sértő kifejezéseket megvetéssel visszautasítom, kijelentvén, hogy K. M. úr engem megsérteni nem képes.” Az uraság győztesnek képzelve magát, gőgjétől, vad elmemozgásától kimerül­tén lerakta a tollat 1866. november 22-én, Középiszkázon. Hónapokkal a vér után melyikük gondolt fájdalmasan a halottakra, a po­litikai csatározás áldozataira? Egymással voltak elfoglalva az urak, de ki tudott a parasztok közül a parádés sértegetésről? Ám, a Veszprém című lap olvasása nélkül is tudták, kicsoda Pap János? Konok, okos, művelt, betyáros. Ha az öreg Savanyó József nemzi, betyár is lehetett volna, nem ijedt meg az árnyé­kától. Éppúgy sértegeti Kenesseyt, persze ő se másként, mint ahogy Józsi ká­romkodik az urakra betörései közben. De ne tagadjuk meg tőle az igazságos­ságra való törekvést, bizonyos jószándékot, ami Savanyóból is kitetszik. Még azt is elképzelem, ügyvédje lehetett volna nagy, szombathelyi perében, mint ahogy a csősziek alperesi képviselője volt. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom