Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Ágh István: Gyertyagyújtó (regényrészlet)

Víz áltál légzárolt házi és szoba-űrszékek melyek áltál a bűz tökéletesen elzáratik darabja 5—8 ft

kettős zárral, csinos szerkezetű 15 ft MIKSITS KÁROLY bádogos mester

Raktára: rózsatér 2-ik szám a városháza mögött

Kalapgyártó-raktár

SKIVÄN FERENCZ PESTEN

Legújabb forma egész kemény fekete vagy szürke színben 4—5 ftig Selyem-kalap fekete kemény 4—5 ftig

GVB1TZ ANDRÁS gazdasági gépgyára Pesten belváros Lipót utcza 41. szám alatt elsőrendű éremmel kitüntetett ekéire hívja föl a t. gazdaközösség figyelmét

Családi krónikánkból hallatszott némi hír, s most megdöbbenve találgatom, éhen pusztulhattak volna. Olyan isteni átokkal kezdődött szabadságuk másfél évtizede, ami valóban a törökhöz hasonlítható, bár a török nem harácsolt any- nyit, mint az ég. Ebben az aszályidőben születtek dédapám gyerekei, s maradt a család folytatójának István.

ínségbizottságok alakultak. Pénzt adtak vetőmagra. A megyében 317 480 forintot osztottak szét, legaszályosabb volt a pápai és a devecseri járás, s mint jó földű vidéknek, a legnagyobb segítség kellett. A devecseri járásban a három Iszkáz kapta a legtöbbet, Felsőiszkáz kis határára 900 forintot, a három falunak 2264 jutott. A vasutak, utak lendületes építése is ínségmunka lett. Elképzelem bognár dédapámat, ahogy az új pápai útnál kubikol; bevágják a Vörösdombot, s legalább a határ széléig csákányozik, ás, talicskázik. S közben Pap János középiszkázi uraság a megyénél makacskodik, ő, a jog fenegyerekének mondott, volt ’48-as követ „a maga részéről, mint bizottmányi elnök, a mai, a személy és vagyonbiztonságra oly veszélyes időben tetemesebb ösz- szegeí nem kezel s mintsem magát a lehető veszedelmeiknek kitegye, inkább lemond állásáról”. Valaki azt javasolta, a segélyt ne a pénzügyi hivatalokra bízzák, hanem a bizottmányra.

Azidőtájt rabolhatta el tőle Savanyó József a gyapjú árát. Az öregek rosz- szallóan emlegették az uraságot, mert nem engedte át földjein a vasutat, ezzel megszabta a falu sorsát, mai veszendőségét. Sokat vitatkoztak, hogy a Budapest—Grác vonalra kössenek egy máig megvalósulatlan Győr—Pápa—Keszthely szárnyat, a találkozás Nagy-, a mai Somlószöllősön vagy Somló vásárhelyen lett volna, és ésszerűen a gráci vasút, közelítve határunkban folytatódott volna, átlósan és nem a háromszög két szára szerint, kerülővel, ahogyan most utazunk. Pap János bont tatta le az ősi templomot, mert a fejére pottyant a mennyezet vakolata 1880-ban.

Láttam föltört kriptáját, érckoporsóját a beton-repedésen át, melyet talán Beschorner A. M. és Társa főraktárából rendeltek Pesten, a Kis-híd utczában,

46