Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 5. szám - Konrád György: Borongások (Esernyős úr, tartsd magad!) (regényrészlet)
KONRÁD GYÖRGY Borongások* ESERNYÖS ÚR, TARTSD MAGAD! Odakint viharos a szél, zörög a redőny, kattanások a gázkályhában. Közeledik a tél, rosszat sejtek, behúzódtam a regresszió gödrébe. Nem akarok semmit, hagyjanak békén, dünnyögöm. Hideg van, mit is mondhatnánk egymásnak? Korombeli ismerőseim gyakran zavarban vannak, ha találkozunk. Vagy tüntetőén szívélyesek, vagy udvariatlan hirtelenséggel elsietnek. Nem könnyű éreznem, hogy dolgom van itt. Mintha illetlenségeket mondanék, az asztaltársnak becsukódik az arca. Témát váltunk. Pedig csak eleredtek a gondolataim. Megpróbáltam minél pontosabban visszaemlékezni a véleményektől megszabadított tényekre. Hajdani barátokkal nem nagyon hívjuk egymást telefonon, aki mégis fölhív, az tudja, hogy ezt tudják. Társaságból hazamenet hosszan mosom az arcomat, menjen le róla ez a nyájas, óvatos álarc. Vigyáztam, hogy semmi éleset ne mondjak. Velem egykorúak között voltam. Mintha a nagybányáimat látogattam volna meg. Hol ez nem megy, hol az nem megy. Nagy szenvedések nincsenek. Talán inkább ne akarjál semmit. Minden késve jön, öreg gyerekek, könnyezünk a hintalótól a karácsonyfa alatt Óvodáskedély, ötvenéves, hetvenéves manók gügyögése. * Tudni kell félni. Túlfélni nem kell, naprakészen tudni kell a félelem helyénvaló mértékét. Ismerni kell az időjárásváltozások és a félelem összefüggéseit. Jeges szél fúj az udvarból? Húzd össze magad. Olvad a jégkirály? Kihúzhatod magad. Kerüld az ütközést, gondolkodás helyett panaszkodás. Mindenkinek megvan a panaszdala, és ha eljön a költészet órája: elénekli. Aki feljebb van, az beljebb van. Nem akarsz belebújni te is abba a nagy testbe? Megbocsátásra számíthatsz, felejtésre nem. * A zárka a lényegi hely, ott nincs hova bújni-dugni. Legalábbis nagyon nehéz. Idekint annak, hogy mit lehet, mit nem, nincsen biztos határvonala, s megpróbáljuk kerülő úton mégis elérni azt, ami egyenes úton megtagadtatott. Ha sikerül valamit elérned, kedvezményezettnek érzed magad, ha nem, akkor te hibáztál, akkor nem jártad be elég gondosan a kérelmezés állomásait. Sokan útközben elfáradnak és nem zaklatják léha kérelmeikkel az illetékeseket. Szükség van a kérelmek szeszélyes elutasítására, hogy a teljesítésük ajándék legyen. Mi a szabadság? Ha az ember nincs börtönben, mondta egy idős falusi ember, aki már volt börtönben. A szív szabadságharcos, de a fanyar ész azt súgja: marad. Minden nagyjából úgy, ahogy van. Felvilágosult, mérsékelt ész, enyhe * Részlet a Kerti mulatság című regényből. 385