Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Jánosy István: Sylvester János (dráma)

EGERBEN: MINDSZENTI TAMÁS ÖR- KANONOKNÁL MINDSZENTI Mi szél hozta ide, János mester? De régein láttam! SYLVESTER 1527-ben, amikor köny­vecskémet, a Rosariumot hoztam el Er- dődi Simon érsek úrnak. MINDSZENTI Aki rokona Kendnek. SYLVESTER Igen. MINDSZENTI ö nagy szeretettel emle­gette Kegyelmedet. Mi járatban jött hoz­zánk ? SYLVESTER Már nem bírtam a vergő­dést. Amíg külországban jártam, azalatt kedves rokonom elorzotta kis jószágo­mat és így földönfutóvá és bújdosóvá lettem. Legutóbb már elszegődtem egy ludimagister mellé kisegítőnek. És én, két egyetem magistere, okítgattam be­tűvetésre faragatlan lurkókat. És ez a iudimagister úgy bánt velem, mint a tékozló fiúval a gazdája. Moslékkal éte- tett engem és családomat — mert közben fiam született, Theodor. Hát ezzel a csecsszopóval így nem tengődhettünk to­vább, hiszen holttá hervadt volna sze­gény. Ezért gondoltam: fordulok az egri papokhoz, ők mindig jószíwel voltak hozzám. MINDSZENTI A legalkalmasabb időben érkezett. Éppen a minap vettem a bu­dai főbíró, Turkovich Miklós levelét, melyben írja, hogy az ország első birto­kosa és nagyura Nádasdy Tamás úr is­kolát szeretne fundálni Sárvárott és oda keres egy tudós férfit rektornak. SYLVESTER Hallottam nevét. De nem tudok róla többet. MINDSZENTI Nagy úr, igen nagy úr. Ő maga is tudós férfi. Magisterré lett a bo­lognai egyetemen. De tanult Grácban és utóbb Rómában is. Onnan tért vissza Cajetan bíborossal, a pápa legátusával, aki Őszentsége segélypénzét hozta a török ellen. Nádasdy volt a bíboros tol­mácsa. Itthon Lajos király rögtön meg­tette a kancellária titkárává. Gyakran megfordult la nagy Erazmus barátjának, Piso Jakabnak a házában, és itt Eraz­mus lelkes hívévé és tanítványává lett. SYLVESTER Akkor ez nem közönséges nagyúr! MINDSZENTI Én is úgy vélem. Nos, Lajos király eleste után Nádasdy úr Ferdinánd trónrajutását egyengette, ez pedig őt megtette Buda vára főkapitá­nyává. A török ostromának azonban nem tarthatott ellent, így (török fogság­ba esett, ám utóbb Szolimán kegyesen átengedte őt János királynak. Azzal is jól megárult Nádasdy, tőle is kapott nagy birtokadományokat: Fogarast és Husztot, majd 1533-ban visszatért Ferdi­nánd hitére és a fiatal Orsolya úrnő ke­zével elnyerte az egész Dunántúlon el­terpeszkedő Kanizsai birtokokat. SYLVESTER: Ügyieket, ügyesen forgat­ta a köpönyegét. MINDSZENTI No nem olyan sokszor, mint mások. Mint Török Bálint úr. De most megírom a levelet Nádasdy úrnak és Kendtek hamarosan indulhatnak Sár­várra. ÉJJELI SZÁLLÁSON SÁRVÁROTT SYLVESTER Ma lesz a napja, amikor kegyesen fogad bennünket a nagyúr. VIOLA Engem is? SYLVESTER Tégedet is. Külön szóvá tette. VIOLA (láthatóan örül) No, akkor szé­pen kiöltözködöm. SYLVESTER Ne ezen buzgólkodj ál, ked­vesem, hanem azon, hogyan hordozod magadat előttük. VIOLA Én nem félek a nagyúrtól. SYLVESTER Jó, hogy nem félsz. Csak ne sokat beszéljél. Csak akkor szólalj meg, ha kérdeznek és csak a kérdésre felelj. VIOLA Édes párom! Azt hiszed, én mást akarok, mint te? De most arról szóljál, milyen a nagyasszony. Fiatal? SYLVESTER Igen fiatal. Vagy húsz év van köztük. Űj házasok. Azt mondják, nagy galambszerelemben turbékolnak. VIOLA És Orsolya asszony van-e olyan szép, mint én? SYLVESTER Kis csacsi. Ne hasonlítsuk magunkat a nagyúriakhoz, ők egy másik világban élnek: a földi mennyországban, míg mi... VIOLA ...a földi pokolban? Így véled? SYLVESTER Ha nem is a pokolban. A pokol tornácán. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom