Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 4. szám - Ágh István: Gyertyagyújtó (regényrészlet)
1878. július 10-én elfogató parancsot adtak ki ellene, 1884. május 4-én fogták el, a tárgyalás 1886. május 6-án kezdődött és hat napig tartott a huszonöt vádlottal számoló per Szombathelyen; köztük a másik falubelim, az alsóiszkázi születésű Farkas József Andor. Hat évig rejtette a Bakony és a juhászok. Midőn a juhászat vesztett régi nagyságából, csökkent az állomány, sok fölösleges, csavargóvá kényszerült pásztor szegődött mellé. Nem az az idill, ami a Vasárnapi Újság fejlécén: pásztorkunyhó, gémeskút, a gatyás, kalapos, nagybajszú juhász könyökre dőlve fekszik; a feleség gyerekükkel áll kendősen, hosszú, sötét ruhában, ebédet hozott éppen; a fiú is gatyás, kalapos; fehér kutya nézi őket hűségesen. Nem idill, de gyalogbetyárság. Még a lopott lófogatoit is gyatrán hajtották. Győrgyömörőtől Zsidig, a Vas megyei Kelődtől Tihanyig terjedt Savanyó világa. Rabolt, ahogy adódott; lépesmézet, tehenet, aranyórát, pénzt, fegyvert; a besúgó számadót, erdészt megverte, megverette. Nem szervezett bandát, mint Sobri vagy Rózsa Sándor, nekik még alvezéreik is voltak. A mi rablóvezérünk egyedül vagy más-más társsal baktatott erdőn-mezőn oda, ahol bizalmas ismerősei éltek. Hat évi bujdosása alaitt tizenhatszor tört be, mintha csak a megélhetésért tette volna. Közben mit csinált, nem tudom; az iszkáziak szerint drótostótnak öltözve jelent meg anyja temetésén. Senki sem szól szeretőkről, barátokról, a bírósági jegyzőkönyv csak bűneit sorolja egybe, ő az elsőrendű vádlott. Az „izsákfai származású, 45 éves, rom. cath. vallású, írni, olvasni tudó, vagyontalan, több ízben büntetett rablóvezér képen szerepelt csavargó juhász” lopás, rablás, emberölési kísérlet, szándékos emberölési kísérlet részessége, emberölés részessége, súlyos testi sértés vádjával állt a bíróság előtt. ALSÓSÁG, 1877. november 20. ,,a.) Ijfú Savanyó József, Farkas József Andor, Horváth Wenczli Mihály és Jóna József egeraljai juhászok egymásköat lopásra szövetkezvén, 1877. évi november hó 20-án éjjel Alsó-Sághon Berkovits József tanító kertjébe mentek és annak... méheséből 6 kas lépesmézet loptak el, azt megelőzőleg pedig a méheket megfojtották, a lopott mézet a Marczal folyó mellett fekvő réten rejtették el s azt később egymást közt felosztották, vádlottaknak ezen cselekménye, tekintettel arra, hogy Berkovits József káros részéről a kár 60 írtban számíttatott fel, úgy tekintettel arra, hogy Jóna József és Horváth Wenczli Mihály vallomásai szerint a lopás idején Horváth Wenczli Mihály egy duplacsövű pisztollyal, ifj. Savanyó József egy fejszével voltak felfegyverkezve a btkv 333/334 és 337 §-aiba ütköző lopás tényálladékát foglalja magában —, melynek alapján ifj. Savanyó József és Farkas Andor vádlottakat ezen lopás bűntettében bűnösnek kellett kimondani. b.) Ugyancsak ifjú Savanyó József vádlottak beismerik, hogy Jóna József és Wenczli Mihály társaikkal együtt, midőn a lopott méhkasokat a marczali réten tisztás helyre elrejtették, nem elégedtek meg ezen zsákmánnyal, hanem azon szándékkal, hogy Schulczbeck József juhai közül néhányat ellopnak, ismét még ugyanazon éjjel visszamentek Alsó Sághra, — Schulczbeck József kereskedő házához, s amint ennek udvarára betekintettek, ott Schulczbeck Józsefnek a vásárról hazaérkezett szekerét, melyen két ládában az eladásra szánt kelme és vászonnemű portékák voltak, találták fel, mely felfedezés után ifjú Savanyó József felment a szekérre és a nála volt fejsze segélyével a deszkából állott ládák leszegezett fedelét felfeszítette; ifjú Savanyó József ez alatt ugyan tagadásba veszi, hogy a ládákat ő törte volna fel, az azonban ellenében Farkas József Andor, Jóna József és Horváth Wenczli Mihály bűntársak vallomásaival igazoltatik, ez utóbb nevezett Jóna József és Horváth Wenczli Mihály vallomásai szerint a ládákban talált portékákból 4. bugyorral összekötöttek, és azokat szintén azon helyre szállították, hol a méz volt elrejtve, és a lopott tárgyakon másnap megosztozkodtak.. . azok értéke Schulczbeck József káros részéről 1200 írtra becsültetett.” 328
