Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Jánosy István: Sylvester János (dráma)

elébb-utóbb mindenkit: „Az Űr minde­neket bűn alá rekesztett, hogy mindene­ken könyörüljön.” — mondja Szent Pál. „Embernek lehetetlen, de Istennél min­den lehetséges”. — mondja Jézus. És a tékozló fiú története is ezt sejt te ti, sőt az is lehet: aki pokolra került, még az is megbékél, hiszen még ott Is az Űr keze födözi be őt. Egy biztos: az Isten jót akar mindenkinek és senkinek se rosszat, és ő tudja kinek-ikinek mi a jó. Az viszont igaz, hogy Ádám bűne, az eredeti bűn velejéig megrontotta az em­bert, és senki, még a legszentebb sem bűn nélkül való, és 'így kárhozatra méltó. LUTHER Most jól beszél, János mester. Nincs érdem, csak kegyelem. Tévelygő koldusok vagyunk és kegyelemből élünk minden óránkban, és ha e kegyelemre hagyatkozunk, ez a hit. Természetesen, amit Jézus parancsolt nekünk azt mind cselekednünk kell. De ez nem érdem, ez kötelesség, így ha mind megcselekedtük, akkor is csak haszontalan szolgák ma­radunk. SYLVESTER Ezzel egyetértek. Mind­azonáltal a szabad akaratot és döntést fenn kell tartani, mert az minden közös­ségi, polgári erkölcs alapja és így nem vádolhatjuk Istent, hogy a gonoszságot az emberben ő cselekszik BORA KATA De uraim, mit vitatkoz­nak még a vacsoránál is! Nem elég ,hogy a doktor úr naponta megír vagy tíz tü­zes levelet, melyekben pöröllyel zúzza- szapulja az ellenetartókat? János mester inkább a Vénuszáról meséljen! Miért nem hozta el ide, ha olyan szép? SYLVESTER Miit kezdenék itt vele? Hi­szen itt a fizetésemből arra sem futja, hogy egyszer egy héten jóllakjak, hogyan tömjek be abból még egy szájat! Meg aztán a páváskodás a mindene. Egész nap a tükör előtt ül, még az ebédet se főzi meg. LUTHER Nahát, ez öreg hiba. Így hát én inem is választottam olyan rosszul. SYLVESTER Nem ám, doktor uram! Kegyelmed a kincsét nem a ládafiában őrzi, hanem a felesége főkötője alatt! BORA KATA No látja! Ezt a doktor úr még soha nem mondta nekem! LUTHER Hagyjuk. Azt rebesgetik, eb­ben a házban lassan már ő a tábornok, én a csicskás. (Belép Melanchthon Fülöp) LUTHER itt a felmentő sereg. Egy má­sik nagy Erazmus-tisztelő! (Melanch- thonhoz) János mester egyre csak Eraz- must magasztalta és engem korholt. MELANCHTHON A szabad akarat kér­désében? LUTHER Abban is, másban is. SYLVESTER Ne vegye lelkére. Hiszen épp Márton doktor úr miatt vagyok itt. LUTHER Miattam? SYLVESTER Hogy ellessem a titkát a bibliafordításának. LUTHER Gyarló az én munkám. Nincs mit abban ellesni. SYLVESTER De milyen sok! Tudjuk, hogy a Szentírást négyféleképpen lehet értelmezni: szószer int, allegorikusain, erkölcsi célzattal és a jövőre vonatkoz­tatva, és ezt a fordításinak is tükröznie kell valahogy. LUTHER Fordítsa csak szorul szóra, ter­mészetesen az anyanyelv sajátosságainak ismeretében. MELANCHTHON De ne feledkezzék meg a Loci communes-ről. Elébb gyűjt­se össze lanyanyelvén a fontosabb foga­lomköröket és tisztázza azok pontos ér­telmét. SYLVESTER Oh, hát ilyen munkában én ugyancsak serénykedtem Krakkóban. El­készítettem Heyden Sebald Puerilium Colloquiorum formulae-jának és Mur- melius Dictionarius-ának magyar párhu­zamos szövegét, amelyben a mindenna­pi élet szavait, kifejezéseit gyűjtöttük össze témakörök szerint. Most is azért vagyok litt, hogy a doktor úr tapaszta­latát hasznosítsam. LUTHER Akkor ne próbálkozzék légből- kapott kifejezésekkel, és ne akarja anya­nyelvét kerékibatömi, szolgaian tükrözve a latin kifejezésekét, hanem csak fülel­jen: hogyan beszél otthon az anya, hogyan szólnak a gyerekek az utcán, a parasztok a piacon, eszerint kell az Írást tolmácsolnia, mert csak így értik meg. Hiszen az a célunk, hogy az egész nép úgy ismerje, szeresse az Írást, mint a maga csacska meséit, népdalait. MELANCHTHON És ne feledkezzék meg anyanyelvének grammatikájáról sem. Ez épp olyan fontos, mint a lefor­dított Szentírás. Az a célunk, hogy meg- világosítsuk a lelkeket és gyilkos, önző, bestia-állapotukból kivetkeztetve Isten­hez szelídítsük őket. Ez pedig csak az 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom