Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Vlagyimir Tyendrjakov: A kommunizmus boldog szigetén (Földeák Iván fordításai)
kodásukkal az egyszerű nyárspolgárok (tömegéből, először utánozták a sablonos gondolkodást, a tömegek kedvében jártak, ám alighogy föléjük emelkedtek, eltették őket láb alól. Ugyanez a Churchill!, aki ravasz, találékony, szellemes politikus hírében állt, akit éleselméjű politikusként tiszteltek, milyen gyakran cselekedett együgyűen, s nem is sejtette ezt. Lapozzuk fel találomra emlékiratait. íme, komolyan és fontoskodva közli például... 1942 májusában. Majdnem egész Európát elfoglalták a hitleristák, a német csapatok mélyen bent járnak Oroszországban. S éppen ekkor az egyik oldalról Churchill, míg a másikról Sztálin megbízásából Molotov találkozik Londonban, hogy tárgyaljanak. Arról tárgyaltak, hogyan győzzék le félelmetes és veszélyes ellenfelüket? ... Ugyan dehogy, azon alkudoznak, kié lesz a Baltikum és Kelet-Lengyelország. Egymás iránti vad bizalmatlansággal szabdalják szét a még le nem tepert, de éppenihogy erős és veszélyes medve bőrét. S ezt oly megittasulva teszik, mintha az a kérdés, hogy miképp öljék meg ezt a medvét, nem volna lényeges számukra. ,,A megegyezés mellett, — veti oda mintegy mellékesein Churchill, — Molotov Londonba jött, hogy megismerkedjen véleményünkkel a második front megnyitása kapcsán. Ezt figyelembe véve május 22-én reggel hivatalos beszélgetést folytattam vele”. S ez minden! Hanyagul és mintegy mellékesen odavetve — ez nem érdemel figyelmet. Nevetségesen ostoba viselkedés, különösen az ezt követő tragikus események háttere előtt — a németek, kiknek bőrén oly szenvedélyesen osztoztak, újult erővel lecsaptak Oroszországra, Harkov alatt hatalmukba kerítették hatszázezres csoportosulásunkat és előrenyomultak a Kaukázusig és a Volgáig. S íme, jónéhény évvel később a jólértesült Churchill sokatmondón, a legkisebb irónia nélkül közli: osztoztak, végezték a dolgukat — vagyis korábbi ostobaságát tetézi. Az ostobaság könnyen nő át erkölcstelenségbe. Churchill, megtudván Sztálintól, hogy a kollektivizálás a Szovjetunióban több tízmillió — kimondani is vicces — „kisember” megsemmisítése és száműzetése árán valósult meg, nem szörnyűlködik és nem ítéli el ezt, hanem kegyesen helyesli: „Kétségkívül megszületik majd egy nemzedék, melynek nem lesz tudomása szenvedéseikről, viszont természetesen több élelemmel bír majd, és áldani fogja Sztálin nevét”. Valóban áldottak a lelki szegények, akik nem tudják, mit tesznek. Hruscsov ebben jóval előrelátóbbnak bizonyult — e szavakra nem állt volna rá a nyelve. Különben Hruscsov ettől függetlenül is pazarlóan, megittasultan ostoba volt, oroszos bőkezűséggel, ám az igazat megvallva, lényegében semmiben sem különbözött a többi kiemelkedő politikustól, közös nyavalyájuk baját nyögte ő is. S természetes, hogy összbirodalmi önelégültsége erkölcsileg nyomorította meg a társadalmat — hazug, képmutató, kegyetlen, arcátlan pimaszokat nevelt, amolyan „rja- zanyi csodatevő” Larionov-féléket, akik a hivatali rablásból csináltak karriert. Ám ami a legfurcsább — előfordulnak ilyen meglepő paradox fordulatok a történelemben! — éppen Hruscsov egzaltáltsága segített abban, hogy bátor és haladó fordulatot hajtson végre az országban. A ravasz politikus Winston Churchill nem hozott annyi hasznot Angliának, amennyit Hruscsov hozott egyetlen föllépésével a XX. kongresszuson a soknemzetiségű Szovjethazának!... Ám túlságosan elragadtattuk magunkat fejtegetéseinkkel, miközben személyesen megjelentek vendégszerető házigazdáink ... 6. A kormány tagjai ünnepélyes előkészítés, figyelmeztetés nélkül, egyszeresek megjelentek a fenyőfák alatti aszfaltúton. A jóságosán mosolygó Hruscsov — könnyű zakóban, hímzett ukrán ingben, melyet a nyakán színes zsinór fogott össze s amelyet hétköznapiasan „antiszemitkának” neveztek. Az öregesen reszketeg Vorosilov civil kalapban parádézott. Mikojan orra gyászosan fekete, ősz hajszálaktól még nem érintett bajszára lógott. S már nem volt közöttük a plakátokon is csak felvillanó Molotov és Kaganovics, a legutóbbi találkozó magasrangú résztvevői. Bátorkodtak 11
