Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - KOVÁCS IMRE EMLÉKEZETE - Erdész Ádám: Társadalomkutatás, modernizáció, politika (Kovács Imre magyarországi pályája) (tanulmány)
A „HOMO POLITICUS' A kortársak Kovács Imrét politikusként tartatták számon. Az általános véleményt legtömörebben Szabó Zoltán fogalmazta meg: „ö ... homo politicusniak tudta önmagát, olyan em/bernek, aki az írott műnél érdemesebb élnivalónak tekinti a politikai cselekedetet. A politika technikáinak ösztönös ismerője volt.” Ügy gondolom, a politikusi pályát a vázolt háttér hitelesíti. 1934-ben a társadalomkutatás programjával fellépő fiatalok elutasították a közvetlen politizálást, mozgalmuknak mégis komoly metaipoHUkai tartalma volt. Az egyes csoportok tevékenységét összevetve jól látható, hogy — Kovács Imre meghatározó szerepének következményeként — a Diákok Háza Falukutató Munkaközösségében volt legközelebb egymáshoz a megismerés és iá politika. A Fiatal Magyarság mozgalom képviseletében fellépő Szabó Zoltán hosszú távon, a jövendő politikusától várt eredményt. Kovács Imire már első falumunkáról szóló írásaiban arról beszélt, hogy a falumunkának aktívnak kell lenni; nem szabad megállni a megismerésnél, a feltárt bajokat orvosolni kell. A Pro Christo-csoport első felmérését falugondozással kötötte össze. Útkereső próbálkozás volt ez, de jelezte, hogy a szeminárium tagjai a változtatást is feladatuknak tekintik. Később, a falukutatás mér-, legét megvonva, Kovács Imre leírta, hogy ő a mozgalomban egy új korszak nyitányát llátta. Folytatásként a szociális Magyarország megteremtését várta. Vagy úgy, hogy a hatalmion lévők gyökeres reformokra szánják el magukat, vagy úgy, hogy az „új arcú magyar ifjúság” által mozgósított tömegek kikényszerítik. Csalódottan vette tudomásul, hogy a kormány oldaláról legfeljebb csenevész telepítési törvényjavaslat érkezik. Egyre tisztábban látta az ifjúsági mozgalmiak befolyásolásával kísérletező erők működési mechanizmusát. 1937-ben a Néma forradalomban korábbi, Magyar Szemlében, Válaszban, Fiatal Magyarságban és Magyar Űtban megjelent írásait foglalta össze. Ám ez már nem a valóságot megismertetni akaró szociográfia volt, hanem a tarthatatlanság állapotának lázító dokumentuma. A mozgósító szándékot még a bírósági tárgyaláson sem tagadta. Gyakori közszereplésed során ráakadt azokra az ifjúsági csoportokra, amelyek hozzá hasonlóan radikális változást akartak. A fiatalok és az írók találkozása nyomán megszületett a Márciusi Front, a népi gondolatot politikai szinten megfogalmazó mozgalom. A Márciusi Front zászlóbontása után Kovács Imre a napi politika állandó szereplőjévé vált. A Néma forradalom is, a Front is minden oldalról politikailag motivált választ váltott ki. Hihetetlenül aktív időszak következett el életében. A népi írók közül ő volt az, aki a Márciusi Front szervező munkájából is alaposan kivette a részét. Járta az országot, sorozatban tartotta az előadásokat. Szerkesztette a Hidat, s még írásra is maradt ideje. A Néma forradalom miatti bírósági ítélet még elszántabbá tette. A kialakult helyzetet forradalmi helyzetnek minősítette: „Hányszor álltam én ás a kultúrházak, szálloda termek és olvasótermek pódiumán, szemben feketekuosmás, ködmönös, tömör, zárt sorokkal. A szemekből remény és bíztatás sugárzott, s úgy éreztem, itt az idő, minit negyvennyolc előtt, és a népet mi fogjuk felszabadítani. A nép is ezt várta az íróktól...” A Márciusi Frontot a földért, emberibb életért, szabadságért folytatott „ezer éves per” részének tekintette. Nem is csak folytatásnak, hanem a küzdelem döntő stádiumának. A Hídban írt cikkei szinte harci felhívások. Az Anschluss után már kétségbeesetten követelte az ország belső megszilárdítását, ő is azok között volt, akik a mozgalom párttá szervezése mellett foglalták állást, sőt tiszántúli előadásai afféle pártszervezést előkészítő körútnak tekinthetők. A Márciusi Front sem párttá nem szerveződött, sem mozgalomként nem maradt meg. Szétbomlott a ránehezedő nyomás alatt, vezetőinek egy irésze integrálódott, s közben Németország térnyerésével párhuzamosan dinamizálódtak a szélsőjobboldali .mozgalmak. A Márciusi Front felbomlásával Kovács Imre politikai pályájának első szakasza lezárult. A szociális Magyarországért indított roham nem hozott eredményt. Ekkor fogott hozzá a már ismertetett távlatokban gondolkodó modernizációs koncepció kidolgozásához. Ez messze nem jelentette azt, hogy kivonult volna a politi111
