Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - KOVÁCS IMRE EMLÉKEZETE - Erdész Ádám: Társadalomkutatás, modernizáció, politika (Kovács Imre magyarországi pályája) (tanulmány)
lemiségű diáklapok, mint amilyen a Magyar Út volt. Működtek a népi írók részben informális szervezetei — Centrál kávéházi törzsasztal —, ahol automatikusan kiválasztódtak azok a fiatalok, akik később a mozgalom első vonalába kerültek. A Válasz 1935. évi 1. száma már terjedelmes Kovács Imre-tanuknányt hozott. Váratlanul másfelől és kinyíltak a kapuk. A rendszer messze tekintő, s bizonyos változásdkat akaró politikusai felismerték, hogy a fiatalság jelentékeny része inam tud, nem akar beilleszkedni az (adott struktúrába. Látták, hogyan manifesztálódnak olyan irányzatok, melyek tagadják a tradicionális középosztályi értékrendet. Ezökeit a politikusokat a népi .mozgalom és iá jobboldali radikalizmus térnyerése egyaránt aggasztotta. A kontinuitás megszakadásától és az európai típusú polgári fejlődés (kisiklásától tartottak. A fiatalság elitjét mindenképpen az adott struktúra keretein belül akarták tártoni. Teret adtak az éles rendszerkritikának is, hogy az integráció és a reform lehetőségét felcsillantva elejét .vegyék a .közvetlen politikai szembefordulásnak. A megismerés programja éppen megfelelt ennek a célnak. Teleki Pál és Szekfű Gyula reagált legérzékenyebben az ifjúság köreiből érkező jelzésekre. Mindketten nyitottak. Teleki a falukutatás támogatója lett. A Diákok Házában működő csoport nagyrészt tanítványaiból állt össze, rájuk figyelt legjobban. A csoport munkáját Teleki támogatása nagymértékben felértékelte. Egyidejűleg Szekfű Gyula megnyitotta az általa szerkesztett reprezentatív folyóirat, a Magyar Szemle (hasábjait a „húszéveseik” elitje előtt. Kovács Imre másodéves egyetemi hallgató volt, amikor Szekfű először írást kért tőle. Megismerkedésük után másféléképpen .is egyengette útját. A több oldalról érkező támogatás .legfontoslabb eredménye az lett, hogy a falukutató fiatalok tevékenysége viszonylag széles körben ismertté vált. A DIAGNÓZIS „Akarom; tisztán lássatok” — idézte Kovács Imre Adyt, amikor első, döbbenetes tényekről tudósító írásait papírra vetette. 1935-ben és 1936-ban megjelent tanulmányaiban és riport-szociográfiáiban a magyar agrártársadalom legsúlyosabb helyzetben lévő .rétegeit mutatta be. Majd sorra vette az egyes paraszti rétegek által produkált, az egész (társadalom stabilitását veszélyeztető deviáns tüneteket. Az agrárközgazdaságtan tudományos apparátusát használva rajzolta meg az uradalmi cselédek reménytelen helyzetét. Jövedélemszárnításiai szerint egy családtagra naponta 0,28 P, nem egészen egy villamosjegy ára jutott. Adatszerűén dokumentálta, hogy egyes rétegek huzamos ideig nem jutnak megfelelő mennyiségű táplálékhoz. írt az egykéről, a szektákról, a szélsőjobboldali (mozgalmak terjedéséről. Olvasói a választott tárgyat alaposan isimerő, a tollat jól forgató és mondandóját hatásosan megszerkeszteni tudó szociográfust (ismertek meg Kovács Imrében. 1936. végére elkészültek a részdiagnózisok, öt magát is megdöbbentették a tények. Szembesült a valósággal; a nemzet alapjának (tekintett parasztság nagyobbrészt fizikai és szellemi nyomorban élő (tömeg. A gyógyítás lehetősége után kutatva vizsgálódását kiterjesztette a magyar társadalom egészére, sőt a 'társadalomfejlődés végzetes kisiklásának okait keiresve áttekintette a parasztság '.történetét. Nem volt teoretikus elme a szó tudományos értelmében, önálló köteteinek, tanulmányainak társadalomelemző részeit 'sohasem foglalta össze. A paraszti társadalom fejlődésrajzát a háború alatt készítette ©1, amikor a politizálás lehetőségei beszűkültek. Nem ügyelt különösebben ama, hogy ne használjon különböző tudományos irányzatok által definiált, nem kompatibilis kategóriákat. Az eredmény mégis figyelemre méltó, mert Kovács Imre megfelelő társadalomtudományi és közgazdasági műveltséggel rendelkezett és képes volt a nagy összefüggések megragadására. Számunkra több szempontból is fontos a magyar társadalomról és 'annak fejlődéséről adott áttekintés. Kovács Imre társadalomképe hatott a népi mozgalom képviselőire és követőire. Elemzéseinek eredményeire alapozta saját koncepcióját. Harmadsorban: a társadalomfejlődés összefüggéseinek felismerése óvta meg a messianisztikus eszméket hirdető szélsőséges mozgalmaktól. Éneikül eredendő radikalizmusa könnyen elsodorhatta 106
