Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Bakay Kornél: Az államalapító Szent István király és a koronázási palást (tanulmány)
BAKAY KORNÉL Az államalapító Szent István király és a koronázási palást / Az Árpád-ház genealógiája, családtörténete mind/máig nem kellően tisztázott1. Ügyek fia Álmost (820?—895?), akit „szabad akarattál és egyetértéssel” választottak2 vezérnek, fia, Árpád fejdelem (840?—907?) követte, ámde igazi fejedelem volt-e Almos? Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (905-959) ugyanis azt jegyezte fel, hogy Álmos vajdát Levedi ajánlotta miaga helyett, „akinek fia is van .. . Árpád. Akár Álmos, akár a fia Árpád legyen a fejedelem...” „A türkök jobbnak tartatták, hogy Árpád legyen la fejedelem, mliintsem atyja Almos ... Árpád előtt a tür- köknek más fejedelme sohasem volt.”3 Ha a krónikáink igazat mondanak4, az első- szülöttség joga (pri/mogenitura) bizonyítható volna már a (IX. században, vagy legalábbis az egyenesági öröklés. Árpád fejedelem fiai ismertek: Tarhos (Tarkacsu), Üllő (Jelek), Jutás (Jutocsa) és Zulta (Zoltán)5, de bizonytalan, hogy ki követte a honalapítót? A legkisebb fiú Zulta (Zoltán, Solt-Zsolt) vagy Jutás fia Fájsz (Vál, Falicsi)6? „Árpád nemzette Zoltánt, Zoltán nemzette Taksonyt”7. De mikor lett Taksony fejedelem? 947-ben? Végre azt már biztosan tudjuk, hogy Taksonynak két fia volt: Geycha (Geyza, Décsa) és Mihály (Geychia dux... genuit sanctum regem Stephanum, Mihal verő fráter Geychaie8) Géza a keresztségben a Stephanus nevet kiapta, a másik fiú keresztneve Mihály lett, de mi volt a pogány neve? Erdélyi László9 és Karácsony János10 gondolatmenetét követve felteszem11, hogy Mihály eredeti magyar neve Zirind, azaz Szörénd volt (Tar Szöirénd, Calvus Zirind). Ha Szörénd azonos Mihállyal, akikor Koppány (Cuppan) azonos kell legyen Szár Lászlóval (Zar Ladislaus), akiinek öccse volt Vászoly (Wazul, Basilius. A fejedelmi trón öröklési rendje azonban most is egyeneságd, Taksonyt fia, Géza követi, őt pedig fia, Vajk, aki a keresztségben ugyancsak a Stephanus nevet nyeri el. Szent István halála után azonban egy ideig az egyenesági (elsőszülöttség) elve niem érvényesül, mert nincs fiúutőd. Istvánt Péter követi, Pétert Aba Sámuel, Abát I. András. Mihelyst Andrásnak fia születik (Salamon) nyomban megkoronáztatja. Tisztázatlan kérdés tehát, hogy miképpen működött a seniorátus elve,12 hiszen Andrást öccse Béla követte a trónon s ugyanígy Béla király fiát Gézát sem Géza gyermeke, Kálmán váltotta, hanem az öccse László. Az bizonyos, hogy Szent István király is a fiát, Imrét tekintette a trónörökös hercegnek, akire egész életművét kívánta bízni: „eldöntötte, hogy a királyi felség koronáját fiának... Imre hercegnek fogja adni” (deditus esse coromam verő regni Bmrico duci suo filio... disposuit.)13 Az Intelmekben így beszél fiához: „még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat (adok) ... ha majd utánalm uralkodni fogsz” (post me regna- bis)14. A nagyobb legenda szerint: „Minden óhajtásával azt kívánta, hogy fia túlélje s hogy utána országának ő kerüljön az élére” (Hunc igitur fore superstitem, hunc regni eiusdem votis omnibus preessedesideravit)15. Az Intelmek egésze bizonyíték arra, hogy Szent István az egész keresztény magyár királyságot a fiára kívánta bízni. Imre herceg 1007 táján születhetett16, tehát értelmes ifjúként állhatott királyi atyja mellett 1020 tájától majd egy tucat esztendeig. 1015-től Imre herceg valóságos trónörökös volt, akit királyi nevelés táplált (regalt nutritus edu- catu)17. A késői utókor szerint „nemességes jegyese görög császárnak leánya”18. Ez az adat ugyan biztosan téves, azonban az sem bizonyos, hogy Imre i-’ónörökös herceg jegyese II. Mieszko leánya lett volna19. 752
