Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 9. szám - Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben)
KOLOMPÁR A rádióban élőszóban elmondtam az életrajzomat. HARMATH Nincs jogotok engedély nélkül külföldinek nyilatkozni! KOLOMPÁR A saját nevemben a saját életemről?! HARMATH Arról sem! POPRÁDI No lám! KOLOMPÁR Semmi no lám! Szűkszavúan, kommentár nélkül mondtam el. MÁRTONFALVI Persze azt is, hogy a trianoni szerződés imperialista! KOLOMPÁR Nem vágyóik egyedül. . . SZIKSZAY Az életrajzomat én is elmondtam. MÁRTONFALVI Sőt biztos azt is el- mondtad, hogy annak idején a családodat kitelepítették oda délre, a nagy búzamezőbe ... vagy hova... SZIKSZAY Ezt minden életrajzomba beleírtam. Ném államtitok. POPRÁDI (mint jent) Csakhogy azt itthon írtad le s arról eddig nem tudott a külföld ... (Paródia.) SZIKSZAY Az egész világ tudja! (ösz- szeszorítja száját.) HARMATH Nem vagy épp világsztár, Lajcsi! És kérdés, hogy leszel-e ? KOLOMPÁR Honnan tudod, hogy nem leszünk ?! SZIKSZAY Ez a Győző épp olyan jó diplomata, mint az a minisztériumi pasas, tudjátok iki... az az ... egyszer a drámaírókkal tartott megbeszélést.. . Tudjátok, mivel kezdte? „Nem akarom eltúlozni a kívánalmakat, hiszen tudom, hogy a teremben nőm Shakespeare Vilmosok ülnek ...” A bunkó, ezzel kezdte ... így akart bevágódni ia szerzőkhöz, haha! Szívükbe is zárták az írók, miiita- gadás, mint egy kripta, úgy szívükbe zárták! HARMATH Köszönöm, de az ón morálom . . . SZIKSZAY Te, fiiam a morált még insanity formájában sem ismered, ahogy egyik kitűnő barátom mondta rólad! HARMATH (háborítatlan) Az én iskolás morálom azt tartja, hogy aljas az a diák, aki elhallgatja csínytevéseit s hagyja hogy miatta az egész nyolcadik osztályt megbüntesse a direktor úr! KOLOMPÁR Semmit sem hallgattunk el! SZIKSZAY Legfönnebb nem tudtuk, hogy fontos. Hogy épp ez a botránykő... ez a semmiség. POPRÁDI Igen? No akikor térjünk visz- sza egy kicsit erre a semmiségre! (Mint fent.) SZENDEY Most már nem szabad elhallgatnod semmit, Lajoskám. (Ideges.) SZIKSZAY Nyugodtan ellenem szavazhatsz. A feleségi státusz semmire se kötelez, éd esem ... SZENDEY (rábámul) Nem, ezt nem érdemeltem meg, nem érdemeltem! (Kirohan.) MÁRTONFALVI Üjabb kirohanás ... No végre, leváltanak. (F elállna.) Gyere, Lajos! HARMATH A vádlott nem vezetheti saját tárgyalásának jegyzőkönyvét. SZIKSZAY A vádlott? No igen. De miért ne vezethetné ... itt minden lehetséges! (Leülne Mártonfalvi helyére.) GORZÖ Írd csak tovább, Józsi. (Mártonfalvi visszaül.) KOLOMPÁR Miféle vádlottat emlegettél, szénit Iván? HARMATH Idézőjelbe tettem. SZIKSZAY iRossz a hangsúlyod, főrendező. Az írásbeli macskakörmöt hogyan kell' előadnunk? Milyen la hangszín ... nos? HARMATH Menjetek a pokolba! Beszélj, Szikszay, mert úgy itthagylak, mint... (Elhallgat.) SZIKSZAY Néhány viccet is mondtam ... az újságírónak. POPRÁDI Nem kellett volna. Mórt nem nekem mondtad, én már úgyis mindet ismerem! (Mint fent.) KOLOMPÁR Nagyon kényesek a viccekre. De kicsoda kényes a viccekre egyáltalán ? SZIKSZAY Akiről nem pereghet le, mint kacsáról a víz ... Csak a fölény lehet a vicc ikirályvize... nem ? Csak a fölény kezdi ki... Egyáltalán nem tudjuk, mi a vicc és mi a tragédia — itt és most... GORZÓ Bölcs vagy, Lajos, de kérdeztünk valamit! SZIKSZAY Több vaj nincs a fejemen! Elégedett vagy, Polonius?! MÁRTONFALVI Félreértesz! A helyemben te is így csinálnál! És ne mondd mindig, -hogy Polonius! SZIKSZAY Én a te helyedben már nem lehetek soha. (Más hang.) No... igen. 791
