Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Tóth Imre: István és Gizella miseruhája (tanulmány)

tesítő 50, 1956, 1—19. Kovács É., Qasula Sancti Stephani Regis, Acta Hist. Artium 5, 1968. Tóth E., Ikonographie des ungarischen Krönungsmantel, Folia Arch. 34, 1973. Kovács É.—Lovag Zs., A magyar koronázási jelvények, Budapest, 1980. Györf- jy Gy., István király és műve, Budapest, 1977, 316, 353. A Mindenszentek litániájához, történetéhez áttekintettem a legfontosabb kézi­könyveiket és összegyűjtöttem nagyszámú litániaszöveget. A legfontosabbakat idé­zem tanulmányom lábjegyzeteiben: Folia Arch. 34, 1973. A litánia eredetéhez: E. Bishop, The Litany if Saints in the Stowe Missal, Liturgica Histordca, Oxford^ 1918. M. Coens tanulmányai az Annáleota Boüilandlanaban (54, 1936; 59, 1941, 62, 1944). A Laudes Regiae története és széles körű vizsgálata: E. H. Kantorowitz: Ivoires and Litanies, Journal of the Wartburg and Cour.tould Instituts 1942.; Uő: Laudes Regiae. A Study in Liturgical Acclamations and Mediaevel Ruler Worship. Ber­keley—Los Angeles 19582.; G. Knopp, Sanctorum Nomina Seriatim, Die Anfänge der Ailerheiligenlitanei und ihre Verbindung mit des „Laudes Regiae”, Römische Quartalschrift 65, 1970. A palást ábrázolásainak sémáját Kiss István rajzolta. Munkáját e helyen is köszönöm. A kutatók figyelmét elkerülte a magyar korona és a palást ikonográfiái össze­függése. A görög és a latin koronákból (?) egyesített kaimelaukion képegyüttesén a mennyei hierarchia jelenik meg (Bogyay Támás): Krisztus, angyalok, apostolok, vértanúik. A próféták hiányát egyrészt a korona terjedelmi kötöttségével, másrészt az összeállításnál felhasználható ötvöstárgyak adottságaival magyarázhatjuk. A mennyei hierarchia megjelenítése még nem jelentene szorosabb kapcsolatot a két emlék között, hiszen gyakori témáról van szó. Mégis, ilyen vagy hasonló képegyüt­test ábrázoló korona nincsen, sőt figurális díszű is alig. Feltűnőek még azok a ha­sonlóságok, ahogy a palást ikonográfiái különlegességei a koronán is megtalál­hatók. A paláston a vértanúsorban a királyi család (az evilági hierarchia) és a ket­tős Krisztus-kép. A koronán (megfelel ennék a bizánci császár, fia és Géza, va­lamint a két PantObrátor zománclemez. Az 1031-ben készült miseruha korábbi a III. Béla alatt összeállított bizánci típusú koronánál: képegyüttese mintául szol­gálhatott a korona összeállításánál. A tudatos szerkesztés a koronán is nyomon kö­vethető: az apostolok elhelyezése az Újszövetség Apostolok cselekedetednek a fel­sorolását követi. A görög koronán Krisztust szimmetrikusan körbevevő angyal- és vértanúképek úgy követik a kanonikus sorrendet, hogy az egysoros ábrázolást axi- álisba tették át. Jobbról indítva: Mihály—Gábor, György—Demeter, Kozma—Damján. Mindegyik alak megtervezetten a mennyei uralkodó félé tekint. Ezért szükségte­lenné válik a Kozma és Damján képek felcserélését feltételezni (így Deér József), amit Bogyay Tamás cáfolt is. Ezek, a most csak vázlatosan érintett meggondolások a palást és a korona egymásközti kronológiai viszonylatában, a korona keltezésében nem hasznosítha­tók: a III. Béla előtti koronaegyesítés feltételezése éppolyan képtelenség, mint a miseruha Bertalan apostolának fején zárt koronát keresni (a|minek semmi nyoma) és ebből következtetni a magyar korona 11. századi alakjára. Koronánk formailag a keletrómai császári korona megfelelője. Követi azt a típust, lamit I. Alexios Com- nenos (1081—1118) vezetett be uralkodása kezdetén. Ndm hangzott el olyan érv, amely ezt a tipológiai kapcsolatot érdemben cáfolná. A magyar királyi korona és bizonyos koponyaereklye foglalatok összevetése funkoiótévesztés: a korona vizsgála­tának nem lehet kiindulópontja. A magyar királyi korona természetesen átgondolt és egységes tervezés teremtménye: a hatalmi jelvényt részben vagy összességében ko­rábban már meglevő tárgyakból és/vagy tárgyrészekből állították össze. Azok a fel­tevések, amelyek a történeti, művészettörténeti és régészeti biztos evidenciákat (így az 1081 utáni összeállítást) félrelökve a dilettáns biztonságával végrehajtott •következtetések és ítéletek eredményei, nem egyebek történeti science fiction-nál. Az 1081 utáni összeállítás a korona keltezésének és történetének egyik legszilárdabb pontja. Sem ezt, sem ezzel összefüggésben azt a tényt, hogy formailag egy kelet­római császári korona készítéséről van szó, a korona keltezési körülményeinek és korai történetének a vizsgálatában mellőzni nem lehet. 750

Next

/
Oldalképek
Tartalom