Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 8. szám - SZENT ISTVÁN EMLÉKEZETE - Tóth Imre: István és Gizella miseruhája (tanulmány)

György a fehérvári egyház részleges falszentelésével kapcsolatos ünnepségre is gondolt. Korábbi tanulmány ómban jobb ötlet híján miagam is elfogadtam a német háborúval való indoklást, de ma már elégtelennek tartom. Első királyunk súlyosabb külső és belső harcokat vívott, mint a gyors lefolyású, 1030-as sikertelen német hadjárat. A szó szoros és átvitt értelmében is ragyogó egyházi ruha létrejöttét jelentősebb és általánosabb eseménnyel, a tematikával összekapcsolhatóan kell (megindokolnunk.

A miseruha elkészültének idejét a dedikáoiós felirat elárulja. Az Űr 1031-ik évében, a 14. indikcióban tett készen és akkor ajándékozták. A dátum meghatározása fontos, mert csak annak ismeretében lehet pontosan megállapítani: a készítési szándékot és tervezést a német háború és Imre halála befolyásolhiatta-e, és az előállító műhely hal feküdt, a tervező honnan származott. Kovács Éva ugyanis azért vetette fel a kazuila magyarországi készítésének a lehetőségét az igen nagy felkészültséget és tudást kívánó technika ellenére, mert a háború miatt a németországi készíttetést 'kivitelezhetetlennek tartotta.

A kétszeres keltezés az időintervallumot szűkíti. A korabeli évkezdeteket figyelembe véve az 1031-es év 1030. december 25-től 1031. december 24-ig tartott. Az okleveles gyakorlattal egyezően az indikciót is kitették. A 14. indikciós év 1030. szeptember 1 /24-től 1031. szeptember 1/24-ig tartott. Mivel az oklevélkiadásunk a német kancelláriai gyakorlatot követte, minden bizonnyal az indukciós periódus kezdete is szeptember 24. A kétféle keltezést összevetve a kazula 1030. december 25-től 1031. szeptember 1/24-ig elkészült.

II. Konrád hadjáratának pontos idejét ismerjük. Az uralkodó 1030. június 21- én még Altaichban éjszakázott, majd Magyarország ellen vonult. A nehéz, vízzel elárasztott terepen Győrig jutott. Ott visszafordulva menekült üldözői elől, akik seregét Bécsinél körülzárták. Nagy Károly 791-es hadjárata, amely ugyanezen az úton haladt, Sabarián keresztül tért haza. A hadimenet 52 napig tartott. Konrád hadjárata sem tarthatott ennél tovább. Eszerint legkésőbb 1030. szeptember végére ellenségtől mentes volt az ország. A kazula keltezése ennél az időpontnál későbbi; de nem tartam valószínűnek, hogy Gizella hazájában, bajor területen a háború ellenére akadályba ütközött volna a miseruha elkészítése.

A dátum kizár mindenféle olyan ko|mibináoiót, amely a miseruha tervezését Imre halálához akarja kötni. A palást elkészülésének legvégső határa 1031. szeptember 2/24. Imre pedig szeptember 2.-án balt meg. A tervezés és a készítés minimálisan is hónapokat vett igénybe. Ezt a munkát Imre halála már nem befolyá- solhattla.

Mi váltotta ki tehát a díszes miseruba készíttetését? Egy korábban figyelembe nem vett olyan esemény, ami véleményem szerint kellőképpen érthetővé teszi a készíttetést és a program megértése szempontjából is jelentős. 1031. fontos éve első királyunk életének. Nem sikeres vagy sikertelen hadjáratok miatt. Messze jelentősebb volt a háborús győzelmeknél, hogy István 1031-ben megünnepelhette koronázásának harmincadik évfordulóját. Annak tehát, hogy megkoronázott, keresztény uralkodóként szervezte és vezette országát: azaz a keresztény magyar királyság alapításának évfordulóját. Györffy György következtetései szerint 1001-re tehető a független magyar egyház szervezése az esztergomi érsekség megalapításával. Ebben az évben ünnepelte Gizellával kötött házasságának 35. évfordulóját. Az sem lehetetlen, hogy személyében is kerek évfordulót tartott, hiszen a 975—977-es évek valamelyikében, talán éppen 976-ban született.

Lehet, hogy számunkra a harmincadik vagy más évfordulók ünneplése profánnak, modernnek tűnik. Nem így van, noha keveset tudunk ezekről az eseményekről. A római császártkorban, különösen a későantiik időiben az 5, 10, 20 vagy több uralkodási évfordulót törvényszerűen, fényes külsőségek között ülték meg. Aligha ment ez teljesen veszendőbe a Karoling korra. Tudjuk, hogy a németrómai császárok a koronázási évfordulóikat, memksvósbé születésnapjukat is megülték. Éppen ezeknek az ünnepségeknek volt velejárója a iLaudes Regiae éneklése. De a Laudes és a Mindenszentek litániája visszautal István koronázására is, hiszen rnind748